A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 167 munkásságát jkv-ben megörökíti."

31 Helyét Rákos Arnold, az eddigi helyettes igazgató foglalta el. (Kinevezésével kapcsolatban nem található adat. V. Gné.)

32 1940-ben a „zenedei szakbizottság" számát — indokolás nélkül — 6 főre csökkentették. Tagjai: Ferenczy Károly, Molitor Gusztáv, dr. Molnár Gyula főorvos, dr. Nemes Bertalan közjegyző, dr. Putnoky Béla jogakadémiai tanár, és Weisz Ödön kereskedő.

33 A zeneiskola a II. világháborúig több mint 10 000 növendéket tanított és nevelt a zene szeretetére és szolgálatára. Ebből, mintegy 1100 tandíjmentességet élvezett. Sokan közülük nemcsak a város, hanem az ország életében is szerepet játszottak. Még a legkiválóbbak kiemelése is nehéz. Országos hírt szerzett Fasang Árpád és Venetiáner (Vándor) Sándor, nemzetközit Zöldy Sándor.

3435 A zeneiskola pedagógiai munkája évenkint 10—12 hangversenyt jelentett a növendékekkel, ami az akadémiai osztályok megszervezése után — magas színvonalat követelt. A hangversenyek sorából különösen az évzáró hangversenyek emelkedtek ki, amelyek az évi munka szép összegezését nyújtották. A zeneiskolának mindezeken kívül a város zenei életét is segíteni kellett, különösen a zenekari életre vonatkozóan. Erről a megfelelő fejezet ad áttekintést. Ezúttal a zenepedagógiai munkát állítjuk előtérbe, illetve azokat a nagy zenei megmozdulásokat, amelyek az első jelentős zenekar, a Filharmóniai Társaság megalakulása előtt a város zenei életében különösen kiemelkedőek voltak. Kitérünk a kamarazenei élettel összefüggő növendékhangversenyekre is, hiszen csak így érthető a város — tulajdonképpen mindig élő — kamarazene hagyománya. A hangversenyek műsorából kitűnik a színvonal igényessége, és a modern magyar zene megismertetésére irányuló céltudatos törekvés. Térjünk vissza a zeneiskola hangversenyéletének jelentősebb eseményeire: Az első világháború véres esztendeiből kiemelkedik az 1916 évi évzáró hangverseny, amely Haydn: Teremtés oratóriumának első, bár csak részleges bemutatása volt. Szent-Gály Gyula már idézett tanulmányában kifejtette a háború ízlésromboló hatását. Talán éppen e hatást is igyekezett ellensúlyozni, amikor az iszonyatos esztendőkben erre a nagy zenei feladatra vállalkozott. Egy oratórium előadásához — még akkor is, ha csakrélszletekrőlvan szó — nagy zenei összefogás szükséges. A műfaj maga támasztja a nagy zenei, igényeket; Nagy előadói apparátust, énekkart, zenekart és szólistákat. Mindezek az akkori háborús években különös nehézséget jelentettek. Az oratórium előadásában résztvettek a zeneiskola növendékei, tanárai, zenét szerető felkészült műkedvelő városi polgárok a Miskolci Daláregylet, és a Diósgyőri- vasgyári szimfonikus zenekar. A magánrészeket énekelték: Bodnár Ilona, Bráver Irma, Musill Ilona zeneiskolai növendékek, és Beregszászy Károly ig. tanító, a Daláregylet karnagya. Beregszászy már szinte tapasztalt oratóriuménekesnek számított, hiszen már 1904-ben még Lányi Ernő idejében a Mozart Requiem egyik szó31. B-A-Z m Lt. Mv. Lt. Kgy. jkv. 1948. (Kgy) 1937. 32. A városi Levéltári iratanyagban nem található a kinevezés írásos nyoma. 33. B-A-Z m Lt. Mv. Lt. Kgy. jkv. 4 (Kgy) 1940. 34. Zenei Lexikon Zk Váll. Bp. I. 604. Fasang Árpádról szóló fejezet: III. kötet 573. Vándor Sándorról szóló fejezet. 35. A magyar muzsika Hőskora és jelene történelmi képekben, dr. Pintér Jenőné kiadása Bp. 1940.143.