A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

162 t VARGÁNÉ ZALÁN IRÉN Mai szemmel irigylésre méltó gyorsasággal, haladtak a munkálatok. Két évvel később már ezt olvashatjuk: „Tanácsunk előterjesztése elfogadásával el­határozzuk, hogy a város áldozatkészségéből emelt zene-iskola új palotája ünnepélyes keretek közt avattassék fel- és ezzel együtt tartsuk meg az iskola fennállásának 25 éves jubileumát is. Az ünnepélyes felavatás napját f. évi de­cember 17-ben állapítjuk meg. Elhatározzuk továbbá, hogy a Miskolc városi Zeneiskola elnevezést megváltoztatjuk és zeneiskolánkat a felavatási, illetve a jubileumi ünnepség alkalmából Miskolc Városi Hubay Jenő zeneiskola néven nevezzük el." 15 A zeneiskola új épületének megépítésével kapcsolatban nagyon röviden érintettük a város ezúttal szokatlan nagy áldozatkészségét. Hadd erősítsük meg ezt a gondolatot még néhány statisztikai adattal: A kultúrára fordított jutta­tásokkal Miskolc soha nem büszkélkedhetett. Külön tanulmány tárgya lehetne ezek okának kikutatása. A tények: még az első világháború előtt 1910-ben, amikor a kulturális kiadások országosan 10,1 %-ot tettek ki — Miskolcon csak 7,6%-ot értek el. A hasonló nagyságú városok között az utolsó volt. Ebben az időben Nagyváradon 12%-ot, Debrecenben 9,3%-ot, Pécsett 16,4%-ot, Sza­badkán 16,2%-ot, Zomboron 16,6%-ot, Komáromban 18,2%-ot, Aradon 17,5%-ot, Budapesten 19,2%-ot fordítottak a kulturális kiadásokra. 1928-ra a miskolci kulturális költségvetési kiadások 11,8%-ra emelkedtek, de így sem foglaltak el előkelő helyet. 16 1933-ban ismét visszasüllyedtek 9,8%-ra. 17 S most ez a város 1927-ben csaknem egy millió pengőt, pontosan 941 380 pengőt volt hajlandó egy zenei intézmény építésére fordítani. A szép tett értékét az sem csökkenti, hogy ugyanebbe az épületbe zsúfolták be a városi női felső­kereskedelmi lányiskolát, a földszinten üzleteket, amelyek ma tantermek, sőt ugyanitt kapott helyet a zálogház is. Az intézmény szép volt, akkor az ország legszebb, s legjobban felszerelt zeneiskolája. Egyetlen, amelyik jó teljesítményű orgonával is rendelkezett. A zeneiskola igazgatója el tudta érni a városi vezetésnél, hogy egy szép és alkalmas orgonát is kapjon az intézet. A Városi Közgyűlés okiratai erről is tanúskodnak: „Tanácsunk jóváhagyásával elhatároztatott, hogy a Luther téren épülő zeneiskola hangverseny termében egy orgonát szerelünk fel. Az orgona vételára 450 millió korona." „Fedezetül úgy kívánunk gondoskodni, hogy annak 1927 évi költségelőirányzat leendő felvételét rendeljük el. Az orgona beállítá­sára azért is van szükség, hogy egy új orgonatanszak is kreálható lesz, az eddigi harmónium tanszak helyett. Az orgona megépítésére Angster József és Fia pécsi orgona gyártól kértünk ajánlatot, s az árajánlatot, s az árajánlat szerint az orgona 295 800 koronába, villany fúnjtatóval 350 millió koronába kerül." Következett a szokásos záradék: „Ezen határozatot 15 napra közszemlére tesszük ki, amely ellen fellebbezést lehet benyújtani a Belügyminiszterhez." 18 14. Miskolc Thj. város Hivatalos Értesítője 1925 július—szeptember. 15. B-A-Z m Lt. Mv. Lt. Kgy. jkv. 233/kgy 1927 43035/KÍ/1927. 16. Zsedényi Béla: Miskolc szellemi élete, Miskolc, 1927. 161. 17. Statisztikai Közlemények Bp., 1934. 18. B-A-Z m Lt. Mv. Lt. Kgy. jkv. 167 Kgy/1926/23510 Ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom