A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

V. ZALÁN Irén: Miskolc zenei élete a két világháború között (Első közlemény)

MISKOLC ZENEI ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 157 az egyetlen csoport Magyarországon, amelynél a háború nem jelentett szellemi csődöt, — a szocialisták csoportja volt!

5 Szent-Gály Gyula igazgató alaposan képzett, zenész, alkotóművész jó vezető és jó kolléga volt. Meleg emberségéről rajzolt néhány sorral kedves portrét, a mindig szellemes Rákos Arnold. „Szent-Gály Gyula nemcsak kitűnő igazgató, érdemekben gazdag művész, de példás családapa is, és főleg kitűnő zamatú magyar ember. Én, a mi igazgatónkban az ember és a művész harmóniát látom egy virágos szép verőfényes vasárnap délután, mikor az embernek olyan hangulatai szoktak lenni: „mégis jó- ez a kutya élet." Ugyanebben a cikkében €zt írja Miskolcról: „Isten tudja, hogy történt, de mégis megtörtént, hogy ebben az igazán nem művészi külsejű városba belecsöppent az a sok borzas fejű muzsikus. Tele van a város velük, beszélnek róluk, szóval majdnem kifizető Miskolcra muzsikusnak jönni."

6 A miskolci zenei élet nagy veszteségére Szent-Gály Gyulát élete teljében támadta meg az a gyilkos kór, amely végzett vele 1919ben. Hosszas betegség után 1919 szeptember 24-én elhunyt. A város saját halottjának tekintette és jegyzőkönyvileg így emlékezett meg róla: „Szent-Gály Gyula zeneiskola igazgató a város szolgálatában 10 évet töltött el, s a zeneművészet terén kiváló tevékenységet fejtett ki, nemcsak, mint elsőrangú szaktekintély, hanem, mint zeneköltő, kinek neve tevékenységénél fogva országosan ismert, s kinek számos örökbecsű zeneműve él a zeneköltészet kebelében. A miskolci zeneiskolát tudása és tevékenysége, valamint lankadatlan szorgalma által az ország egyik elsőrendű intézetévé emelte, s ezáltal a zenei ismeret megszerzésére a város és vidéke lakosainak oly alkalmat nyitott, amelyet feltalálni más vidéki városokban alig lehet. A városi zeneiskolának országosan jó hírnevet szerzett, s annak adminisztrációját kiváló szakértelemmel intézte. Buzgó működése közben támadta meg a pusztító betegség, melyből nem volt számára felgyógyulás, s férfi kora teljében ragadta el körünkből a halál. Elhunytával a várost, valamint a zeneirodalmat, az általa naggyá tett, s annyira szeretett zeneiskolát, alig pótolható veszteség érte. Hogy városunk közönsége háláját a jeles férfiúnak méltóképpen kifejezze, s hervadhatatlan érdemeit kellőképpen méltassa, — elhatározzuk, hogy őt városunk halottjának tekintjük, s megérdemelt díszes temetésének költségeit egészben a város háztartása viselje."

7 A sors szeszélye, hogy Lányi Ernőről, — aki 1901—1907-ig vezette a zeneiskolát, a város utcát nevezett el, halála 10 éves évfordulója alkalmából márványtáblát helyeztek a Zenepalotában, — ahogyan az új zeneiskolai épületet nevezték — 1933-ban. Szent-Gály Gyula emlékét, noha 10 évig igazán eredményesen szolgálta Miskolc kulturális fejlődését, semmi sem őrzi már, csak a Zenei Lexikon néhány sora: Szent-Gály Gyula zeneszerző született 1863. január 17-én, meghalt 1919. szeptember 24. 1894—a kecskeméti, 1909—1919-ig a miskolci városi zeneiskola igazgatója volt. Művei: Az egri lány színmű ének és zeneszámai (Prónai Antal szövegére) Magyar Színház 1906, (a Helyre asszony) Kada Elek 5. A Színpad — Színházi, művészeti, zenei, társadalmi és közgazdasági hetilap. Miskolc, 1919. I. 9—1. 17-ig. 6. Uo. 7. B-A-Z m Lt. Mv. Lt. Kgy. jkv. 67 (kgy 4902 Ki) 1920.