A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
VALTER Ilona: A tornaszentandrási r.k. templom kutatása
122 VALTER ILONA A kutatási eredmények alapján megkíséreltük meghatározni e ritka alaprajzú román kori templom építésének korát. A Bódva völgy betelepülésének ismertetésénél láttuk, hogy a XII. század végéig csak szórványos szláv telepekkel találkozhatunk e vidéken. A tornai erdőispánság megszervezése — 1198 — után népesül be állandó, letelepedett, mai értelemben vett falvakkal e vidék és ekkor épülnek az első templomok is a tornai vár körül. A régészeti feltárás is ezt a keltezést erősítette: a román templomhoz tartozó temető sírjait legkorábban a XIII. század elején temették a kápolna köré. A sírok XIII. század eleji — XIV. századi cserepekkel keltezett rétegben feküsznek. A román templomot díszítő freskók — amelyeket az első vakolatra festettek, tehát egyidősek a templom építésével — szintén a XIII. század elején készültek. Mindezek alapján meglehetős biztonsággal mondhatjuk, hogy az ikerapszisos, különleges alaprajzú, Magyarországon egyedülálló templom a XII. század fordulóján vagy a XIII. század legelején épült. De vajon honnan származik ez a ritka alaprajzi elrendezés? Hol találunk hozzá analógiát? Az ikerszentélyes, kéthajós csarnok templomokkal legutóbb CS. Tompos Erzsébet foglalkozott. Munkájában említi, hogy az ikerszentélyes templomok egyik korai példányát Józef Strzygowski ismertette. Az általa leírt templom Kisázsiában, Kirshertől északkeleti irányban helyezkedik el és környező területét Üc Ayaknak hívják (21. kép). A kívül sokszögzáródású, egymáshoz kapcsolt szentélyekhez egy-egy hajótér is csatlakozik. A templom egykori rendeltetésére nézve Strzygowski feltételezte, hogy talán mauzóleum volt, mely két szent tiszteletére épült, esetleg egy uralkodópár megbízásából. Építési ideje francia kutatók szerint X. század. A kétszentélyes tér másik korai emléke a zadari S. Pietro Vecchio épülete, mely a X. század előtt készült. A kívül sokszögletes lezárású szentélyekhez itt is két, oszloppal elválasztott hajótér tartozik, melyeket észak—déli irányú harántfal zár és választ el az előtértől. Ikerszentélyes csarnoktemplom állt a mai gótikus templom helyén Augsburgban, Szent Ulrik és Afra egykori bencés templomában. 1064—1071 között Szent Afra sírjának és egy korábbi templomnak a helyére építették bencés szerzetesek. Az északi hajóba Szent Afra, a déli hajóba Szent Ulrik sírját helyezték el. Mindkét hajóhoz félköríves szentély tartozott. 40 Dél-Franciaországban, a Pyreneusokban áll a montboloi templom. Egyetlen téglalapalakú tér, mely belül két félköríves apszissal záródik a keleti oldalon. A IX. században épült. 41 A felsorolt példák nem hozhatók közvetlen kapcsolatba Tornaszentandrással. Nemcsak méretben különböznek, hanem alapvetően abban is, hogy a két szentélyhez két külön hajó is tartozik. Meghatározott funkció ellátására épültek, rendszerint két szent sírja fölé, és nem plébániatemplomok. A tornaszentandrási templomhoz hasonló alaprajzú, kétszemélyes, egyetlen hajótérből álló templomokat Közép-Európában találunk. Ezek egyik legkorábbi példája a solnhoífeni templom, ahol a mai templomban V. Milojcic 40. Cs. Tompos Erzsébet: Ikerszentélyes, kéthajós csarnoktemplomok a középkorban. Műv. tört. Ért., 1960. 16—23. 41. R. de Lasteyrie: L'architectura religieuse en Francé a l'époque romána. Paris, 1929. 303.
