A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

SÁNDORFI György: Motte típusú várak a történeti Borsod vármegyében

MOTTE-TÍPUSÜ VÁRAK A TÖRTÉNETI BORSOD VÁRMEGYÉBEN 1 1 típusú várakat a szakirodalomban még nem ismertettek 5 . A mcrf;te fi mestersé­gesen kialakított — többnyire feltöltött, ritkábban lefaragott — árokkal körül­vett domb, amelynek felső szintjén (platóján) fából vagy kőből épített, védelemre is alkalmas lakóépítmény állt. A fővárdombhoz gyakran az elővár csatlakozott, amely vagy az eredeti terepszinten, vagy attól feltöltéssel kissé megemelt ma­gasságban épült, és rendszerint a gazdasági épületeket foglalta magában. 7 A motte rendkívül elterjedt vártípus volt Nyugat- és Közép-Európában. Több kutató őket tekinti a középkori várak első formájának. 8 Egyes korai szerzők a merovingok idejére (486—752) 9 H. P. Schad'n a VIII—IX. századra 10 P. Grimm a IX— X. századra 11 helyezi eredetüket. A. de Caumont, a francia kö­zépkori régészet megalapítója a motték létrejöttét római előzményekből vezeti le. Bizonyíthatóan a VIII. században jelennek meg Franciaországban, és a IX. század végéig már nagy számban elterjednek. Németországban csak a X. szá­zadban jelentkeznek. Valószínű tehát az a feltevés, hogy a motték szülőhazájá­nak Franciaországot, közelebbről Normandiát kell tekintenünk. 12 Ezt támo­gatja az is, hogy első korai ábrázolásukat a normann hódítás történetét megörö­kítő bayeux-i szőnyegről ismerjük, mely a XI. század végén, Hódító Vilmos hadjáratakor ábrázolja Normandiában Dol, Rennes, Dinan és Bayeux, a szi­getországban pedig a hódító normannok által épülő Hastings várát. 13 Az ábrá­zolás módja részletes, így több különbséget lehet a várak között felfedezni. A sorrendben első Dol. 14 A kép azt a jelenetet mutatja, amikor Conan, Bre­tagne grófja, elmenekül a várból. Ez a vár látszik a legegyszerűbbnek. A motte dombja alacsony, és a rajta levő fatorony is egyszerű. A feljáró lépcső felső vé­gén kapuszerű építmény látszik. A vár árka jól látható. Rennes vára 15 már jelentősebb építmény. Dombja magasabb, és a tetején álló fatorony is erősebbnek tűnik, mint az előbbi. Itt 5. Könyöki /., A középkori várak. Különös tekintettel Magyarországra. Bp., 1905. 213. A történeti Magyarország területén a szomszédos országok kutatói foglalkoztak mottékkal feldolgozásaik­ban. Lásd: H. P. Schad'n, Die Hausberge und verwandten Wehranlagen in Niederösterreich. Wien, 1953. Burgenland területén foglalkozik: Pomogy (Pamhagen), Pecsenyéd (Pöttsching), Fraknóváralja (Forchtenau), Németkeresztúr (Deutschkreuz), Dörfel (Dörfl) várakkal. A. Fia­ld—A. Habovstiak T. Stefanovicova, Der Wehrbau im 10.—13. Jahrhundert in der Slovakei. ARi. 27. 1975. 4. 441—444 Kéménd (Kamenin), Berencs (Branc), Veszele (Vesele) Karkóc (Trakovice) mottéival foglalkoznak. 6. A motte elnevezés a szakirodalomban egyre általánosabb, már a német nyelvterületen is. Pontos definíciója, latin eredete és elterjedése indokolja használatát. 7. M. Müíler-Wille, Mittelalterliche Burghügel (Motten) im Nördlichen Rheinland. Köln, Graz 1966. 6. H. P. Schad'n, Die Hausberge und verwandten. 263. 8. Könyöki i. m. 213 9. Könyöki u. o. 10. H. P. Schad'n, Hausberge und Fluchtburgen im Burgenland. Burgenlandische Forschungen, 9. 4. 11. Fi Grimm., Die vor und frühgeschichtlichen Burgwálle den Bezirke Halle und Magdeburg. Berlin, 1958. 143—144. 12. H. P. Schad'n, Die Hausberge und verwandten.. .266. 13. A szőnyeg leírását és teljes képsorát lásd: K. M. Setton,The Norman Counquest. National Geogra­phic Magaziné, 130/1966/2. 206—251., Pálfy J., Franciaország. Bp., 1978. 282., Bayeux. La ta­pisserie de Bayeux et la maniére de vivre au onziéme siécle 1966. 14. uo. 222. 15. uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom