A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
VALTER Ilona: A tornaszentandrási r.k. templom kutatása
114 VALTER ILONA rT7] TÖRMELÉK E3 HABARCSOS TÖRM./GERENDA NYOMOKKAL/ g^i KÖVES MESZES RÉTEG' EJ/] KÖZÉPKORI CSEREPEKKEL KELTEZETT TÖRM. SÍROKKAL ^Hj FEKETE KÖVES TÖRM. |sSZS^ SÁRGA AGYAGOS TÖRM. C 1 2 3 10. kép. Az I. sz. kutatóárok északi oldalának metszete század végére keltezi, a karzatpillér tehát legkorábban a XIV. század elején készülhetett. A templom szabadon levő, hozzáférhető déli felét három szelvénnyel megkutattuk. Az I. sz. szelvény délkeleti sarkában, a diadalívtől 0,20 méterre 0,56 m széles, 1,48 m hosszú falat találtunk, amely nem tartozik a román templomhoz, de a bővített déli templomhajóhoz sincs bekötve. A hajó déli falán oltármensa lenyomata látszott, és ez egybeesik e fal külső síkjával. Az itt feltárt falmaradvány minden bizonnyal a diadalív déli oldalánál állt oltár alapfala volt. A III. sz. kutatóárkot a templom külső déli oldalánál ástuk, és benne a román hajófalhoz csatlakozó osszariumot találtunk (12. kép). Az ásatás során a templom belsejében 10, kívül 1 bolygatatlan csontvázat tártunk fel. A templombelsőben talált sírok — kivéve a 9. és a 10. számút, melyeket a román hajóban találtunk — a korai templom temetőjéhez tartoztak. Azt a réteget, amelyben feküdtek, XIII. század eleji — XIV. századi régészeti leletanyag keltezi, tehát ez időhatáron belül temetkeztek ide. Lengyel Imre paleoserológiai vizsgálatai is azt igazolták, hogy a betemetkezések időtartama 150 (±25) év. A vizsgálatok még azt állapították meg, hogy a feltárt csontvázak genetikai szempontból nem egymáshoz tartozó egyedek, és gyermek nincs közöttük. 37 A 10. sz. sírt a román templomhajó közepén az oltár előtt, a legexponáltabb helyen találtuk. Ez a középkorban a kegyúr helye. A falkutatást az ásatással egy időben, Schönnerné Pusztai Ilona tervező építésszel közösen végeztük. A templom belsejében 1,50 m magasságban 1 m széles kutatósávban levertük a vakolatot. A román hajó és a két kis apszis bizonyíthatóan egy időben épült (13. kép). Az északi hajófalban levő fali fülke, valamint a déli szentélyfalban levő félköríves ülőfülke is a román templom építésekor készült (11. és 14. kép). Az apszis között levő, pilléren nyugvó íves zá37. Lengyel Imre levele, 1972. április 12.