A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)
VALTER Ilona: A tornaszentandrási r.k. templom kutatása
A TORNASZENTANDRÁSI R. K. TEMPLOM KUTATÁSA 105 került a XVII. század végén. Ők az uradalom központját a Bódvaszilason épített kastélyba tették át és a XVIII. század elején megkezdték az elpusztult szádvári uradalom lakatlan vagy gyéren lakott falvainak benépesítését. 1730 körül Szentandrást is újratelepítették, a Felvidékről hozott szlovák családokkal. 28 Szentandrás falu temploma. A falu elnevezésekor már megvolt a templom, hiszen nevét a templom védőszentjéről nyerte a falu. Amint már említettük, a pápai tizedjegyzék nem említi, bár a környék plébániáit felsorolja. Ide nem jutottak el az összeírok. Egy 1397-es adat beszél plébániájáról. 29 A templom sekrestyéjének elkészítéséről Putnoki Györgyné 1493-i végrendeletéből értesülünk, aki e munka költségeire adományokat (egy ládikát, egy ujjast, egy tehenet) adott. 30 Nem tudjuk, hogy az 1576-os török pusztításkor, vagy a későbbi török portyázások idején a templom is leégett-e, vagy csak azért lett romos, mert a falu lakosai elmenekültek, és az épület gazdátlanul állt. 1971-ben, a falkutatás során talált 1601 és 1609-es évszámú bekarcolások (3. kép) romos épületre vallanak. A XVIII. század elejétől ránk maradt Canonica Visitációk sok adatot megőriztek számunkra a templomról. Az első Visitáció 1713-ból ismert. A lakatlan falu az Esterházy családé volt. A templom elhagyott, csak a falai állnak. 1731-ben, ahogyan a Canonica Visitációból kiderül, a falut nem régen népesítették be. „Igen régi temploma a szomszédos dombocskán áll, romjaiban rejtőzik. Nincs tetőzet, nélkülözi a falak javítását. Benne a szentély diadalíve alatt és középen szentek gyönyörűséges képei láthatók" 31 . Az újratelepült falu lakóinak a bódvaszilasi plébános mondott misét a faluban levő kápolnában. Ezt a kápolnát Szentandrás és Rakó falu lakói közösen építették és fából készült. 32 1740-ben kezdtek hozzá a romos templom újjáépítéséhez. A munka szervezője, irányítója Zsillavy András bódvaszilasi plébános volt. A helyreállítást még ebben az évben befejezték. A nagy számban ránk maradt CanonicaVisitációkból tudjuk ezt, melyekből hol szűkszavúan, hol részleteiben kibontakozik előttünk a templom XVIII— XIX. századi képe. 1753-ban még mindig a bódvaszilasi plébánia filiája volt a templom, amely „kőből épült, nem régen nagy elegantiával restaurálták, a szentélyt, amiként a hajót is, famennyezet fedi, Szent András apostol tiszteletének szentelt... 27. Batthyány hg. család körmendi levéltára Fasc. 816. No. 43. fol. 14. — Országos Levéltár Filmtár 1998. Torna megye közgyűlési jegyzőkönyve. Kalász Elek hagyatékából. 28. Molnár Endre: Abaúj-Torna vármegye. Bp., 1935. 221. 29. Schematizmus Ven. Cleri Diocesis Rosnaviensis. Rozsnyó 1941. p. 71. 30. Entz Géza: Középkori végrendeletek művészeti vonatkozásai. Műv. tört. Ért., 1953. 1—2. 172— 173. — „1493. Putnoki Györgyné, Margit asszony végrendelete Dl. 90. 215... „Item ad Zenthandras lego cistam unam et tunicam virideam et vaccam unam ad preparandam Sagrestiam Ecclesie Sancti Andree..." Szeretném megköszönni Entz Gézának, hogy erre az adatra felhívta a figyelmemet. 31. Országos Levéltár Esterházy hg. cs. lt. Fasc. P. Rep. 80. „Ecclesia hujus pagi deserta est. Soli supersunt parietes." — 1713.; „Ecclesia hujus in colliculo vicino extat antiquissima, in ruina sua delitescens. In qua sub Arcú Sanctuara et Medio pulcherrimae Sanctorum visuntur imagines." — 1731. ó2. Canonica Visitacio 1789. O. L. Filmtár C/764/3 „Aedificii Capellaniae hujus, per Auditores et Sumptibus Ecclesiarum Szent Andrasiensis et Rakoviensis, de Lignis a fundamento positi, bonus est status. Nulla datur ad hancCapellaniamSpectansSupellex, aut Libri. Fundi verő, et Proventus pertinent ad Parochiam Szilassiensem."
