A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. (1980)

VALTER Ilona: A tornaszentandrási r.k. templom kutatása

A TORNASZENTANDRÁSI R. K. TEMPLOM KUTATÁSA 103 és az ebből kiágazó Csetneki család kezében tartotta az ebben az időben már országos jelentőségű gömöri vaskohókat és bányatelepeket. A család tagjai országos tisztségeket viselő, az ország életébe beleszóló jelentős személyiségek voltak.

11 A XIV. század közepén — mindenképpen 1388 előtt — az addig feltehetően királyi tulajdonban levő Szentandrás községet is megszerezték. Az 1364-es határjárásból az nem derül ki, hogy eladományozták-e már ekkor a falut. Megismerjük viszont a szentandrási határban a határjelül szolgáló fák, patakok neveit.

12 1388-ban kelt Zsigmond király azon oklevele, amely elmondja, hogy Kőszegi Demeter és Lenkei László fiai (nemes származásúak) elhajtották a Jászómonostoreleji prépost hospes jobbágyainak kilenc lovát és azokat Szentandrás faluban Bebek Detre zászlós úr jobbágyának, Mihálynak, az orgazda „nagy tolvajnak" adták. A károsultak ezért Szentandrásra mentek panaszra, Bebek Detre úr tiszttartójához és falubírójához, hogy igazukat követeljék.

13 Az oklevél soraiból az olvasható ki, hogy Szentandrás a XIV. század második felében kiemel kedett a környező falvak közül. Bebek Detre nádor egyik tiszttartójának lakóhelye volt. A pelsőci Bebek család birtokai ebben az időben is tovább növekedtek. 1410 körül került birtokukba Szádvár, amely körül kialakították a szádvári uradalmat.

14 Szentandrás falut is a szádvári uradalomhoz csatolták. Hosszú századokon át a szádvári uradalomhoz tartozott ezután Szentandrás falu, miként ez a következő adatokból is kiderül. Az 1415. évben kelt oklevél a szádvári Bebek uradalomhoz tartozó Szentandrás és Szilas községek több lakosát sorolja fel, köztük Pál kovácsot.

15 1428-ban a Szentandrás község közelében levő erdőben gyilkosság történt, Kőszeg és Lenke faluk határán. Az ügy kivizsgálása kapcsán tíz falu lakóit hallgatták ki tanúként. Szentandrásról három embert idéztek be: Lukács fia Gált, Ibrand fia Jánost és Domokos fia Jakabot, akik nem nemesek, hanem hospesek

16

. Nem volt jelentéktelen falu Szentandrás a XV. 11. Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblával. Pest, 1857—1868. Karácsonyi: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Bp. 1900—1901.; Bertényi Iván: Az országbírói intézmény története a XIV. században. Bp. 1976. 112—113. 12. Országos levéltár Dl. 97.974. — Zenthandras falu környékén volt: Agyapatak, Enizkehege (Enyickehegye), Barancher (Barancsér), Berkenefa (Berkenyefa), Berch (Bérc), Egrespatak, Hasag (Haság), Hollóufezek (Hollófészek), Rakatyas (Rekettyés), Sykethveulg (Siketvölgy). Ez az adat és a dolgozatban szereplő néhány forrásadat néhai Kalász Elek gyűjtéséből származik, aki még életében átadta közlésre nekem helytörténeti gyűjteményét. 13. Státny Slovensky Ustredny Archív, Bratislava, Fond praepos. et conv. eccl. S. Joh. Bap. de Jasov. — Fasc. 13. No. 7. —• „Et in eo non contenti cum praedicti Benedictus et Nicolaus Petrus et altér Petrus jobagiones ipsius praepositi ad possessionem Zentandreas vocatam magnifici viri Detrici Bubek vexilliferi viri ex parte Michaelis magni furis jobagionis ipsius domini Detrici socii praedictorum Johannis Petri et alterius Johannis ac Nicolai pro eisdem equis ad eundem Michaelem repertis coram officiali et villico de eadem Zenthandreas ipsius domini Detrici Justitiam imploratum secundum consuetudinem in talibus processibus consuetam acessissent..." Kalász Elek hagyatékából. 14. Détshy Mihály: Egy ismeretlen magyar vár — Szádvár. Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1969. 144. 15. Országos Levéltár Dl. 43.291.