A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
JOÓ Tibor: A sajóládi pálos kolostor
132 JOÓ TIBOR Boldogságos Szűz tiszteletére kolostort — minden fajta szolgálati helyiségeivel, éspedig épületekkel és házakkal a nevezett testvérek lakóhelyéül — fognak építeni. Mivel ez a föld kevés az eltartásukra, ezért adják Keresztúri Mohy mellett, az emődi és mályi szőlőket és a szederkényi halastavat. 3 1389. március 30-án Mária királynő Szikszón kiállított oklevele tanúsítja, hogy a királynő Mária iránti tiszteletből a ládi kolostor remetéinek jobbágyait mentesíti a Keresztúr faluban, az emődi és mályi hegyen levő szőlők után járó borkilenced fizetése alól. 4 1389. július 7-én a miskolci bíró és esküdt polgárok tanúsítják, hogy Meszes Benedek polgár örök áron eladta a Maly hegyen fekvő szőlejét a Boldogságos Szűzről elnevezett ládi paulinus kolostornak. 5 1392. március 22-én Mária királynő a ládi pálosok kérésére, Szűz Mária iránti tiszteletből — akinek neve alatt alapíttatott a ládi kolostor — Keresztúr nevű birtokukon lakó jobbágyaikat felmenti a Mohy és két Zsolca nevű királynői falvakban szedni szokott vám fizetése alól és megtiltja a diósgyőri várnagyoknak, alvárnagyoknak, valamint a három falú vámosainak, hogy a keresztúri jobbágyoktól a jövőben vámot szedjenek. 6 1394-ből egy olyan oklevél ismeretes, amely a ládi kolostort alapító Czudar Péternek egy budai házadományáról szól. 7 A kolostor méreteire, kegyhely-jellegére és jelentőségére utal az, hogy már 1400. november 1-én búcsút engedélyez IX. Bonifác pápa a sajóládi pálos kolostor templomát felkeresőknek, a perjelt pedig felhatalmazza tizenkét időszaki gyóntató alkalmazására. 8 A búcsúengedély nyilván arra szolgált, hogy az akkor feltehetően még be nem fejezett épület céljára nagy jövedelem folyjon be, vagy ha már elkészült, ez karbantartására szolgáljon. (Ugyanilyen jogot a váradi székesegyház és püspök csak 1401. augusztus 25-én, a kassai Szent Erzsébet templom pedig 1402. március 1-én kapott.) 9 1409-ben Czudar Benedek, Jakab és Simon Víznek és Szakadék tavát adja a kolostornak. 10 1412-ben Keresztúron, Naskócz pusztán és Wagozeghen kapnak újabb birtokot. 11 1414-ben Czudar Jakab és Simon a kolostornak adja Rákosháza nevű lakatlan birtokát, s ezt az adományt Zsigmond király még ebben az évben jóváhagyja és a pálosokat be is iktatják. 12 1414-ben Kornys Pál magvaszakadtával Petri birtoka a királyra szállt, egy másik pedig a pálosokra maradt örökhagyás révén, 13 1423-ban János egri segédpüspök fölszentelte a ládi pálosok templomát a temetővel; a templomban két mellékoltárt is szentelt: Szent Jakab, valamint Szent Simon és Júdás oltárait; a Szent-Lélek kápolnát három oltárral (a Szentlélek imádására; Szt. György és Szt. Katalin tiszteletére), továbbá a Szent Miklós oltárt 3. Gyéressy Béla: Documenta Artis Paulinorum 1. Füzet. Bp. 1975. 217—218., 225. 4. Zsigmond-kori Okmánytár I. 119—120. o. 970. 5. Szendrei János: Oklevéltár Miskolc város történetéhez. Miskolc, 1890. 67—68. (ZS. O. I. 136. o. 1092.) 6. Zsigmond-kori Okmánytár I. 268. o. 2444. 7. Gyéressy i. m. 239. o. 8. Zsigmond-kori Okmánytár II. 70. o. 585. 9. Zsigmond-kori Okmánytár II. 143. o. 1208.; 175. o. 1475. 10. Gyéressy i. m. 217—219. 11. Gyéressy i. m. 219. 12. Gyéressy i. m. 217. 222. 13. Gyéressy i. m. 218.
