A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

DOBROSSY István – FÜGEDI Márta: A paraszti kenderfeldolgozás előkészítő munkafázisai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

312 DOBROSSY ISTVÁN—FÜGEDI MÁRTA 12. kép. A megszáradt kender hazaszállítása 13. kép. Kenderszárítás földbemélyített miién (Mályinka, 1943. Lajos Árpád felvétele) (Mályinka, 1973.) elvégezték a kender törését, tilolását is (13. kép). A milézés és a kapcsolódó szokások már csak Tardonán élnek. Az építményekre viszont a környező falvakban mindenütt emlékeznek, így használták Nagyvisnyón, Dédestapolcsányban, Mályinkán, Sátán,

26 Nekézsenyben, Szilvásváradon, Bélapátfalván, Sajókazán, Dubicsányban, Vadnán, Nagybarcán, Imolán, Hétben, Trizsben, Kánon, Égerszögben és Alsótelekesen. Nem ismerik viszont Szuhafőn, Szögligeten, Becskeházán, Kraszn ok vajdán, Szendrőn, Szendrőládon, Boldván, Szirmabesenyőn, Kisgyőrben, Járdánházán, Ózdon és Putnokon (14. kép.). Térképünk adatai északi, gömöri kultúrhatás érvényesülésére utalnak. Ezt támasztják elá Herkely Károly adatai is, aki Darnya, Barka és Kiskovácsvágása nevű településekről említi a mile ismeretét.

27 Szolnoky Lajos pedig Nagyvisnyón és Darnyán kívül Gesztettéről írja le ezt a szárító építményt.

28 A kenderszárító miiét Komoróczy György barkó tájszónak tartja,

29 Szinnyei József pedig a szó jelentését a szén- és mészégetők földdel befedett kupacaira, építményeire vezeti vissza.

30 A bükki mészégetők szókincsében a mészégető boksa, vagy mile még napjainkban is egyet jelent. Míg a kender szárítására a borsodi falvakban külön e célra készült építményeket használtak, addig a Zempléni-hegyvidék falvaiban az elsődlegesen gyümölcsaszalást szolgáló, szabadtéri szárítókat használták fel. Az aszalók kenderszárításra való alkalmazása Abaújváron, Aszalón, Bodrogolasziban, Megyaszón, Bőcsön, Filkeházán,Göncön, Hercegkúton, Makkoshotykán, Pányokban, 26. Sáta — Kovács i. m. 27. Herkely Károly: Mesterséges kenderszárítás Gömör megyében. Néprajzi Értesítő, XXXIX. 1937. 45—70. 28. Szolnoky i. m. 19. 29. Komoróczy Miklós: Tájszók a barkóságból. Magyar Nyelvőr, XXXII. 1903. 523. 30. Szinnyei József: Magyar tájszótár. Budapest, 1893—96. 1457.