A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
JOÓ Tibor: A sajóládi pálos kolostor
162 JOÓ TIBOR keresztúrban; három fogadót is létesítenek (közülük a körömi igen értékes műemlék; külön bemutatásra is érdemes és kerül majd); hidakat létesítenek; üvegház építésével is jó példát mutatnak a belterjes gazdálkodásra (melegházi növénytermesztésre és gyümölcsaszalásra); téglaégetőt állítanak fel; korábban megvolt sörfőzdéjüket helyreállítják, italméréseket, mészárszékeket működtetnek stb. Gazdasági helyzetüket és gazdálkodásuk sokoldalúságát, birtokviszonyaik tagoltságát, jövedelmi forrásaik sokrétű jellegét jól tükrözik az 1786. évi leltár 208a felsorolásai, melyekből most csak néhány adatot ragadunk ki: Birtokaik, házingatlanaik voltak ekkor Sajóládon, Sajópetriben, Hejőkeresztúrban, Kemejben, Miskolcon, Sajószentpéteren, Körömben, Baas községben. Sajóládon — a kolostoron és a templomon kívül — a majorság, az 1 szobából, konyhából, kamrából, pincéből álló italmérés; csűrök, pajták; 2 szobás ház, mészárszékkel, két konyhával és kamrával; 4 szobából, konyhából, kamrából, pincéből álló fogadó; s 1 malom a Sajó folyón képviseltek jelentős értéket. Sajópetriben egy 1 szobás, konyhás ház; egy 2 szobás, konyhás, kamrás fogadó képezte a birtokukat. Hejőkeresztúrban egy 3 szobás, konyhás, kamrás — kocsiszínnel és pincével is ellátott — fogadó; 1 italmérés 1 szobás, konyhás, kamrás, kocsiszínes házzal; 1 mészárszék; az ispán háza, a vincellér háza, valamint egy kőből épült — görög szertartású istentiszteleti célokra használt — templomépület képezte a tulajdonukat. Kemejben egy italmérésük volt. Miskolc piacán egy nemesi házzal — mészárszékkel együtt — és présházzal rendelkeztek. Sajószentpéter piacán egy kúriájuk volt mészárszékkel. A mádi hegyen egy zsindelytetővel fedett, kőből épült (2 szoba, kamra, présház, istálló, pince helyiségekből álló) házuk volt. Körömben egy 2 emelet magas, 6 boltozott szobából, 1 konyhából, 2 pincéből álló fogadójuk volt a Sajó folyónál, kúttal és kocsiszínnel. Ugyanitt tulajdonukat képezte még egy kerítéssel körülvett ház; 1 mészárszék; egy — a Boldogságos Szűzről elnevezett — templom. Baas községben egy (4 szoba, konyha, pince, kamra helyiségekből álló) udvarházzal rendelkeztek, de volt itt egy kőből épült, zsúppal fedett (szoba-konyha-kamrás) kertészházuk is, valamint egy mészárszékük két szobával, kamrával, konyhával, pincével. A magtárak, gazdasági épületek külön felsorolást igényelnének. A tulajdonukban levő épületek értéke meghaladja az 58 000 forintot, míg a sajóládi kolostor földbirtokait 233 361 forintra értékelték, s birtokait tekintve a sajóládi kolostor a harmadik leggazdagabb volt a pálos kolostorok sorában. A középkorban eredetileg remeteéletmódot nyújtó rendben a kontemplatív szerzetesi elmélyültségén túlmenően egyre jobban kiszélesítették a lelkipásztori tevékenységet, s még szélesebb körben bekapcsolódtak a szellemi életbe. A sajóládi pálosok — éppen úgy, mint többi rendtársaik — a XVIII. században elsősorban a hit- és jogtudományok és az egyházi szónoklattan művelése terén (pl.: Csuzy Zsigmond), másodsorban pedig a történetírás és a költészet terén tűntek ki. Jelentős szerepe volt a sajóládi kolostor szellemi életében annak is, hogy morális teológiájuk is itt működött két évig, 1741-ig, majd ehelyett 1741-ben az újoncneveidét helyezték ide (a középkorban minden kolostor maga nevelte 208/a. Gyéressy i. m. 275—276. 208/b. Császár i. m. 422.
