A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
PETERCSÁK Tivadar: Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben
276 PETERCSÁK TIVADAR hány nappal korábban szólt a soronkövetkező háziasszonynak, hogy tőle mikor kéri a kenyeret. 6. tehén- vagy kecsketartás 7. széna — ritka járandóság, csak Pusztafaluban kapott a pásztor egy boglya szénát az 1930-as években. 82 8. tűzifa. 9. bocskorpénz, illetve bockorne penegi (Kishuta, Nagyhuta, Vágáshuta). Az első kihajtáskor a pásztornak adott néhány fillér. Az 1960-as években Nyíriben 5 forintot adtak marhánként. Ilyenkor egy darab szalonnát is kapott a pásztor szoktatóba. 10. nagypénteki liszt (2 kila vagy 2 liter, illetve egy szakajtó). 11. nagypénteki tojás (1—2 darab marhánként). A nagypénteki liszt és tojás minden faluban a pásztor járandóságához tartozott, de ezzel néhány községben az járt, hogy nagypénteken még akkor is végig kellett hajtani a falun a csordát, ha még nem volt legeltetési idény. 12. pénzösszeg. Főleg az 1940-es, 50-es években terjedt el a számosállatokra kivetett pénzösszeg szedése. Marhánként 2—10 forintot kellett befizetni. A pásztor bérének fenti elemei nem voltak meg minden faluban, vagy egy falun belül is változtak a különböző években. A Hegyközben mindenütt jellemző azonban a termény, bab, krumpliföld, krumpli, bocskorpénz, nagypénteki liszt és tojás szedése, illetve juttatása a csordás részére. A kenyér mint járandóság az 1930-as, 40-es években még a legtöbb faluban általános, utána azonban már csak elvétve fordul elő. A termelőszövetkezetek megalakulásával megszűntek a közbirtokosságok, s ezután a háztáji tehenekhez is a termelőszövetkezet fogadja a pásztort. A szerződést a tsz-irodán kötik meg. A termelőszövetkezet kijelöl egy embert a faluban, aki év közben két részletben beszedi a pásztor bérét az állattulajdonosoktól, a csordás bérét pedig a tsz fizeti folyamatosan. Egy összegben állapítják meg a pásztor havi bérét, amit tehenenként vetnek ki az állattartókra. Filkeházán 1978-ban 20—25 szarvasmarha jár a legelőre, egy után 480 forintot kell fizetni május 1-től október végéig. A pénzfizetésen kívül jelenleg nem szerepel egyéb juttatás a pásztor szerződésében. Szokás szerint azonban ma is kap marhánként 10 kg krumplit (1 kosár), 1—2 liter tejet, amit alkalomszerűen szed össze a pásztor felesége. Szoktatónak ma is adnak házanként egy darab szalonnát, egy pohár pálinkát az első kihajtási napokon. A tsz-től illetményföldet is kapott a filkeházi pásztor, de nem művelte, ezért elvették tőle. Ha ősszel jó az idő, a szerződés lejárta után is kihajt a csordás, de ilyenkor külön megállapodik az állattartókkal a fizetésben. Ha a pásztor valamilyen ok (pl. betegség) miatt nem tud hajtani, akkor a falu lakói sorban legeltetnek. A falu egyik végéről kezdve a férfiak vagy asszonyok kettesével őrzik a csordát. Ilyenkor reggel nincs kürtölés, és este később hajtják haza a csordát. Ha a pásztor falubeli volt, akkor rendszerint a saját házában lakott. A közbirtokosságoknak azonban a legtöbb helyen volt egy vagy több pásztorháza, illetve cselédlakása, amelyben a csordás, gulyás és a kondás lakott a család82. Tagán G., 1939. 150.
