A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

PETERCSÁK Tivadar: Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben

KÖZBIRTOKOSSÁGOK, LEGELTETÉSI TÁRSULATOK A HEGYKÖZBEN 275 3. A pásztort a következő munka bér és egyéb juttatások illetik meg. Számos állatonként 3/4 rész termény kis számos állatok után 1/2 véka termény minden háztól, ahonnan 1 db jár 1/2 kenyér ahonnan több jár 1 db kenyér, vagy az ára, minden háztól 1/4 rész burgonya, 1 liter főzelék, darabonként 2 Ft. bocskor pénz. Jármos állatok után fele bér jár. Aki természetben nem tudja megadni az a mindenkori szabad piaci árt köteles megfizetni, illetve lefogadni. 4. A pásztor köteles az 1 pontban megjelölt napon a Legeltetési Bizottságnál munkára jelentkezni, a munka viszony tartama alatt a rábízott munkát becsületesen, a legjobb tudása szerint szakszerűen elvégezni, a kapott utasításokat végre hajtani, a legelő gazdálkodási szabályzat rendelkezéseit és a munka fegyelemre vonatkozó szabályokat megtartani. Mezőgazdasági értesítő munkaszerződés 5, 6, 7, 8, 9, pontja is irányadók. Pásztor által okozott kárért mindenkor felelős. Nyíri, 1956. december 1-én pénztáros elnök VB titkár pásztor A pásztor bérét községenként eltérő módon állapították meg. Volt olyan falu (Filkeháza, Pusztafalu, Füzér), ahol a gazdáktól összesen járó termény mennyiségét vették a szerződésbe, amit számosállatonként szétosztva vetettek ki az egyes állattulajdonosokra. Gyakoribb volt azonban, hogy a járandóságot számosállatokra kivetett mennyiséggel vették be a munkaszerződésbe. A csordás bére a következő elemekből állt: 1. termény (fele búza, fele rozs). Az egy összegben megállapított komenciót a két világháború között köbölben számították, azóta inkább mázsában szabják meg.

80 A számosállatonként kivetett gabona mennyisége változó, a legtöbb helyen azonban 1 véka a pásztor bére (Nyíri, Filkeháza, Széphalom, Kishuta). A terménybeli járandóságot a géplés (cséplőgéppel való cséplés) befejezése után kezdte összeszedni a csordás, de a módosabb gazdák már korábban is adtak előleget. Ilyenkor egy napig nem hajtott a pásztor, vagy az esti órákban ment az életért. A gazdák többségétől azonban már csak a késő őszi hónapokban hatolták össze a terményt. A cselédek negyedrészt^ vittek magukkal, mert így a többszöri méréssel minden háznál valamivel több gabonát kaptak. A vezetőségből a gazda, a pénztárnok vagy egy megbízott ment a pásztorral ellenőrizni a beszedést. Ahol vékával mérték ki a járandóságot, ott is igyekeztek a pásztorok nagyobb méretű vékát szerezni, mert azok űrtartalmában is volt némi eltérés. Ha évközben elfogyott a liszt a pásztor családjánál, járandóságának egy részét megkaphatta néhány gazdától, de mindig csak olyan mennyiséget, amennyi a már letöltött időre megillette. 2. paszuj, Ül. bab (1—2 liter marhánként vagy házanként). 3. krumpliföld (200 D-öl—1 kat. hold.) A közbirtokossági tagok szántották;, trágyázták, a pásztor családja pedig köteles volt kapálni, megművelni. 4. krumpli (egy kosár vagy egy véka). 5. kenyér (fél kenyér marhánként). A pásztor sorba járt a kenyérért. Né80. Egy köböl=4 véka; 1 véka=32 liter. (SRMA. 59—68. Balassa I. gyűjtése.) A Zempléni-hegység falvaiban 1 véka=28 liter=20 kg. (IkvaiN., 1967. 167.) 81. A véka negyedrésze: 8 literes, dongafából készült, fogóval ellátott mérőedény.