A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

PETERCSÁK Tivadar: Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben

266 PETERCSÁK TIVADAR zést használták. A falu szóhasználatában azonban mindvégig a közbirtokosság kifejezés az általános mindkét esetben. Kovácsvágás kisnemesi jellegéből következően még a két világháború között is a Kovácsvágási Nemesi Közbirtokosság nevet viselte az itteni szervezet. Tisztázásra vár, hogy ezen belül milyen volt a régi kisnemesek és a volt úrbéresek együttműködése az erdő és a legelő használatában. Kovácsvágáson 1947/48-ban alakítottak külön legeltetési társulatot, melynek a közbirtokosságtól külön vezetősége volt.

39 Nagyhutában csak 1946ban alakult közbirtokosság, amikor kiosztható szántóföld nem lévén, a falut körülvevő erdőségekből kaptak ún. juttatott erdőt. Vágáshután viszont két közbirtokosságról tudunk. Az O prendek-féle közbirtokosság 1928-ban létesült közösen vásárolt erdő ügyeinek intézésére. A prédahegyi közbirtokosság az 1946ban juttatott erdőkhöz kapcsolódott. Mindkét közbirtokosságnak külön vezetősége (elnök, pénztárnok és erdőgazda) volt. Az erdővel és a legelővel kapcsolatos legfontosabb ügyekben a közbirtokossági tagok közgyűlése döntött. Évente kétszer, tavasszal és ősszel tartottak rendes közgyűlést, de a helyi körülményektől függően évente több rendkívüli közgyűlést is összehívtak. Erről dobszóval értesítették a lakosságot. Rendszerint az iskolában tartották vasárnap délután. A tagok kétharmadának jelen kellett lenni a szavazatképességhez. Az ügyek tényleges intézése a vezetőség, úrbéri vezetőség (Pusztafalu) feladata volt. A vezetőséget rendszerint három évenként választották, s az alábbi tisztségekből állt: elnök vagy úrbéri elnök (Pusztafalu), alelnök (Pusztafalu), pénztáros vagy pénztárnok, illetve erdőkezelő pénztárnok vagy pénzkezelő,

40 jegyző, gazda, bikagazda, kangazda vagy kondásbíró (Filkeháza), községgazda (Filkeháza) illetve megbízott (Füzér), erdőgazda vagy erdőbíró (Pálháza, Filkeháza). A fenti tisztségeken kívül Pálházán 3—4, Füzérkajatán 2 hites, Nyíriben 3 vezetőségi tag, a többi faluban 5—6 választmányi vagy választmány sági tag segítette a munkát. A vezetőség alkalmanként ülésezett az elnök házában. Az elnök a községi cselédek (csordás, kondás) és egyéb alkalmazottak (mezőőr, erdőőr) felettese volt, és hivatalos ügyekben ő képviselte a közbirtokosságot. Ügyelt, hogy az alkalmazottak rendesen ellássák feladatukat, felügyelt a legelők karbantartására, a legeltetés rendjére, az apaállatok megfelelő gondozására, a falu határában levő kutak javítására. Az elnököt a legmódosabb, legrátermettebb gazdák közül választották. Munkájáért tiszteletdíjat kapott. Filkeházán 1945-ben 60 pengő volt az elnök éves fizetése.

41 A pénztáros választásánál a megbízhatóság volt a fontos. Ő szedte be a fűbért, a legeltetési díjat, kifizette a közbirtokosság alkalmazottait, és elkészítette az éves költségvetéseket. Munkájáért egyes falvakban tiszteletdíj járt, pl. Filkeházán 1945-ben 50 pengő.

42 Felsőregmecen viszont 1903-ban jegyzőkönyvben rögzítették, „hogy a pénzkezelők(nek) sémi féle napi díjat vagy fuvar díj nem jár azt hivatalos köteleségének tárcsa ingyen teljesíteni".

43 Jegyzőnek^megfelelő írású, jó fogalmazási készségű és iskolázottabb férfit választottak. Ő írta a közgyűlések 39. Ezt magyarázhatja az a tény, hogy Kovácsvágás az egyik legnagyobb lélekszámú és határú falu a Hegyközben, s több, mint 2 ezer kat. hold saját erdővel rendelkezett. 40. BL. Sátoraljaújhely, V/l. Felsőregmec. 41. Sárospataki Rákóczi Múzeum Adattára, 72—65. 2. 42. Uo. 43. BL. Sátoraljaújhely, V/l. Felsőregmec.