A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
MIHÁLY Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA 59 eső részt pedig homorúra faragták volna egykor. 77 Leszih A. tanulmányában 78 , Patay P. 79 , Korek J. m és Saád A. SÍ adattári jelentéseiben és cikkeiben, a Borsod című albumban 82 , Erdős K. si és Kádár L. 84 geológiai közleményeiben, valamint H. Szabó B. írásában 85 fényképfelvételek ábrázolják a Nagykúp DNy-i és D-i oldalát. Korek J. régész irányításával 1960 szeptemberében feltárási munkálatok kezdődtek a Nagykúp előterében, melyet Csordásvölgy I. néven jelöltek. Összesen öt szelvény lett kitűzve, melyekkel a kúp DNy-i és D-i hajlatánál levő 1—7., 1—8. és 10—13. fülkék alatti területet vizsgálták át. A fülkék használatával összefüggő ásatási leletanyagot három csoportra oszthatjuk. Az előkerült kerámialeletek alapján a kaptárfülkék készítési és használati idejét a XI—XIII. század közé tehetjük. A kerámiatöredékekkel egy szintben talált faragott kőlapok közül csak azok lehettek fedőlapok, amelyek pontosan ráillettek a formájuknak megfelelő keretű fülkékre, s falvastagságuk is megegyezett a keretek vastagságával. A viszonylag kis számú előfordulásuk arra mutat, hogy a fedőlapok többsége fából készülhetett, ezek azonban nyomtalanul elpusztultak. A keretekkel arányos méretű és vastagságú vékony kőlapok kifaragása egyébként sem lehetett könynyű feladat, mert a tufában levő keményebb szemcsék miatt mindig fennáll az elrepedés veszélye. Néhány egyenetlen vastagságú és formájú kőlap fedél rendeltetését viszont kétségbe kell vonnunk, mert hasonló — a fülkék nyílásának megfelelő nagyságú — kőmagokat szakítottak ki a fülkék faragásakor is. 86 A Nagykúp völgy felé lejtő riolittufa talapzatában mesterséges befaragások (csatorna, gödör és bevágás) kerültek elő, melyek a csapadékvíz elvezetésére és tárolására szolgáltak. Korek J. rajzokkal és fényképekkel mellékelve, részletesen leírta az ásatás menetét és a leletanyag értékelését. 87 Saád A. három alkalommal volt jelen a feltárásoknál. Későbbi tanulmányaiban szintén közzétette az eredményeket. Topográfiai táblázataiban a csordásvölgyi erdő lelőhelynévhez tartozó kaptárkő és fülkeszámba a Nagykúp és Kiskúp adatai is szerepelnek. 88 Korek J. külön is megemlítette a pontos fülkeszámot, s méretadatokat is közölt. Bartalos Gy. még hárommal több fülkét látott a kaptárkövön, de mivel helyzetüket nem rögzítette, ezért a topográfiai táblázatban sem tüntettük fel ezeket. Valószínű, hogy a három fülke nyomtalanul elpusztult, de az is lehetséges, hogy még ma is megvannak az ásatás által nem érintett, törmelékkel betömődött sziklafelüle77. MNMA 102. CS. III. 1938. A szerző neve nincs feltüntetve. 78. Leszih A. 1939. 144. 79. MNMA. 171. CS. III. 1959. Patay P. 18 db fülkét említett. 3. t. 1—3., 4. t. 2. és 6. t. 3—4. kép. 80. Korek J., 1968/3. 11.; MNMA. II. 1961/51. 12. t. 2—3., 13. t. 1—3. és 15. t. 2. kép. 81. Saád A., 1958/12. 562.; MNMA. 513. SZ. IX. 1959. 5. t. 2—3. és 6. t. 1. kép. 82. Borsod, 1962. 252—253. kép. $3. Erdős K., 1972. 120. 84. Kádár L., 1972. 26. 23. ábra felső kép. 85. H. Szabó B., 1974/1. 11. 86. Az egri Cakó-tető IV. kaptárkövén, a 8. fülke felett látható a kaptárfülke faragás kezdeti munkálatainak a nyoma. 87. Saád A.—Korek J., 1965. 377., 379—382., 385., 391—393.; MNMA. II. 1961/51. 88. Saád A., 1963. 82., 86—87.; 1964. 71., 75—76.; 1966. 420.; 1972. 109.
