A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
MIHÁLY Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA 39 nem ismert kaptárköveket is felkutatott. 19 Saád Andor és Patay Pál, az MNM. régészének terepbejárásai után 1960-ban Korek József, az MNM. főigazgatóhelyettesének irányítása alatt megkezdődtek az első hiteles kaptárkő ásatások, melyek eredményeképpen a korábbi nézetek sorban megdőltek. 20 Az 1964-től kezdődő új felmérések — a korábbi adatok ellenőrzésével és felhasználásával — Saád A. topográfiai kutatásait egészítették ki. A kúpformák geomorfológiai vizsgálata is főleg az itteni kaptárköveken történt. a) Setét-völgy. A falu határának É-i részében húzódik az ÉNy—DK-i irányú Setét-völgy. A völgy DNy-i oldalában hatalmas riolittufa vonulat emelkedik, melyen 5 db kaptárfülke van (1., 4., 21. és 25. kép). Boza János, 98 éves cserépváraljai lakos szerint 1890-ig tölgyerdő borította a völgyet, melynek helyébe akácot telepítettek. 1971-ben ezt is kivágták, de sarjadéka ma már sűrű bozótot képez a sziklavonulat előterében. A völgy túlsó oldalában műút húzódik, mely nemrégen készült. A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. Bartalos Gy. megemlítette, hogy a setét-völgyi kaptárfülkék alatt csontokra bukkantak. 21 Miután a leletek előkerülési helye nem lett pontosan rögzítve, így a feljegyzést nem tekinthetjük bizonyító adatnak. Patay P. régész 1959-ben 5 db fülkét számolt meg a vonulaton, melyekről fényképeket is készített. 22 Saád A. már korábban ismerte a lelőhelyet, de topográfiai táblázatában csak 4 db fülkéről tett említést. 23 Korek J. régész szintén csak 4 db fülkét ismert. 24 Valószínű, hogy az 5. fülke kerülte el figyelmüket, mely a vonulat ÉNy-i végén van. Saád A. közlésével ellentétben, a kaptárkő előterében 1960-ban nem volt feltárás. 25 b) Koldustaszító. A faluból a Bábaház-oldal É-i aljában vezető szekérúton a Kővölgybe jutunk. A völgy túlsó oldalában bal felé, egy sziklába vágott út vezet fel a tetőre, melyet a helyiek Kácsi útnak neveznek. Az úttól jobbra, — majdnem a tetőnél — a 11. számú erdészeti karótól D felé kb. 30 m-re, az erdőben egy ÉK—DNy-i irányú völgy kezdődik, mely a Kővölggyel párhuzamosan húzódik. Közvetlenül a völgy elején, az ÉNy-i oldalban alacsony riolittufa vonulat van, melyen 6 db fülke található (1., 5. és 21. kép). Ezzel szemben egy magasabb sziklatömb emelkedik, de fülke nincs rajta. A hegytető É-i oldalát Szaduszkának (1248: Zuduskafeye), a D-i részét pedig Koldustaszítónak nevezik. Miután a völgynek nincs elnevezése, ezért a lelőhelyet a Koldustaszító területéhez viszonyítottuk. A kaptárkövet 1968-ban mértük fel Molnár József segítségével (26. kép) 19. Ezúton mondok köszönetet Molnár Józsefnek és családjának az 1968 óta nyújtott hathatós segítségükért. 20. Saád A.—Korek J., 1965. 377—394. 21. Bartalos Gy. jegyzetfüzete, melyet Legányi Ferenc mentett meg. Lásd még Arch. Ért. 1891. 140. „Mindössze egy helyütt találtam égetett csontokat a szikla alján, a kőporban." Az utalás a Setét-völgyre vonatkozhat. 22. MNMA. 171. CS. III. 1959. 9. t. 3—4. és 10. t. 1—2. kép. 23. Saád A., 1963. 82.; 1965. 371—372. Két fülke méreteit közölte, de a második adatai nem pon24. MNMA. II. 1961/51. 25. Saád A., 1963. 86.; 1964. 75. Korek József, az ásatások vezető régésze is tévesnek minősítette Saád A. leírását. 26. Saád A. 1967. XII. 6-án keltezett levelében írt a H. Szabó Bélától kapott fényképekről.
