A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
MIHÁLY Péter: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KAPTÁRKÖVEK TOPOGRÁFIÁJA 37 nyában is megemlítette a sziklát. Topográfiai táblázatában pontos fülkeszámot közölt. 10 Erdős K. geomorfológiai szempontból vizsgálta a Kecskekő kúpos formáit. 11 3. Tibolddaróc-A blakoskővölgy Az Ablakoskővölgy bejárata a falu É-i szélénél nyílik. A völgy vége felé — közel a kácsi Kálmán-tanyához — az ÉK-i oldalban alacsony riolittufa vonulat húzódik, melynek középtáján egy nagyobb sziklatömb emelkedik. A szikla felső részén 5 db, alsó részén pedig 1 db kaptárfülke van (1., 3. és 24. kép). A kaptárkőtől balra eső területen és az alsó szinten kőbányászatra utaló, faragott felületek láthatók. A szikla jobboldalát egy kisebb hasadék határolja. A lelőhelyet 1964-ben mértük fel. A völgy DNy-i oldalát a Karud-hegy képezi. A tibolddaróci kaptárkövet Bartalos Gy. említette először. 12 Adatát később Borovszky S. is átvette. 13 Erdey Gy. a lelőhely fekvését Kacs községhez viszonyította és „két darab félkész állapotú" kaptárkövet említett. 14 Saád A. topográfiai táblázataiban a felső szikla 5 db fülkéje szerepel. 15 Az alsó sziklaszinten levő 6. fülkét nem ismerte. A kaptárkőhöz közel eső kácsi Kálmán-tanya riolittufába vágott helyiségeit (karám és lakás) fényképen is bemutatta. 16 4. Cserépváralja Cserépváralja község határában 9 lelőhelyen 18 db kaptárkő van, melyekben összesen 129 db fülke található. 17 A kaptárkövek kúp alakú formája és a fülkék nagy száma miatt a kutatás már kezdettől fogva főleg erre a területre irányult. Bartalos Gyula, a cserépváraljai kaptárkövek első említője „vagy 12 db ilyen emlékkövet" ismert a Mangó és a Karúd környékén, valamint a Hintóvölgy irányában. A fülkék fő jellemzőit (forma, méret, keret, külső és belső éklyukak, sziklán való helyzet) a Mangó-hegy oldalában levő Nagykúp kaptárkövön tanulmányozta, s megállapításai ma is helytállóak. A fülkék rendeltetésére, korára és a használó etnikumra vonatkozó feltevését is főleg cserépváraljai adatokra alapozta. 18 A későbbi kutatók Bartalos feltevésével azonos, vagy ellentétes nézeteket vallottak s közleményeikben inkább ezek ismertetését szorgalmazták. A lelőhelyek közül főképp a Mangó, a Csordás és Furgál-völgy kaptárköveit ismerték, de topográfiai adatok helyett inkább csak fényképeket közöltek. A részletes felmérések 1958-tól kezdődtek meg, amelyben jelentős segítséget nyújtott Molnár József, cserépváraljai lakos, aki később eddig még 10. Saád A., 1958. 561.; MNMA. 513. SZ. IX. 1959. 9. t. 3. kép.; 1963. 82.; 1964. 71.; 1965. 371.; 1972. 106. 11. Erdős K., 1972. 112., 114—115., 118. 12. Bartalos Gy., 1891. 138. 13. Borovszky S., 1909. A kaptárköves községek felsorolása. 14. Erdey Gy., 1956. 168. A „félkész állapotú kaptárkő" meghatározás téves. 15. Saád A., 1958. 561.; 1963. 82.; 1964. 71.; 1965. 371. A fülkék tájolása nem pontos. 16. Saád A., 1972. 115. 13. kép. 17. Mihály P., 1975.45. 18. Bartalos Gy., 1885. 349., 351—352., 354.; 1891. 138—140. Valószínű, hogy Bartalos nem ismerte a koldustaszítói, a köveslápai (I— II. szikla), a szőlőtetői, a nyúlvölgyoldali és a csordásvölgyi IV. kaptárköveket. Ezek nélkül a többi kaptárkő számban 12 db-ot tesz ki, tehát megegyezik adatával és a megadott fekvésiránnyal.
