A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
BŐDI Erzsébet: Adatok a kelet-európai néprajz történetéhez (Bystron Jan Stanislaw és a lengyel néprajz)
320 BŐDI ERZSÉBET lemi és tudományos életet, amelyben a nagy lengyel néprajzkutató dolgozott és amelynek egyik jelentős alakja Bystron J. St. volt. Bystron J. St. munkásságának bemutatását azért is fontosnak tartom, mert ez a kiemelkedő lengyel ethnológus olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek szoros kapcsolatban vannak a mai magyar néprajzi törekvésekkel, így a társadalmi szokások, az agrárrítusok, a közmondások, a népdal terén felvetett problémákkal, az ethnikum, a társadalmi szervezet és a kultúra közötti kapcsolatok kutatásával. 5 Bystron Jan Stanislaw a lengyel néprajztudomány kiemelkedő tudósa 1892. október 20-án született Krakkóban. Intellektuális családból származott. Apja a lengyel nyelvészet akkori kitűnő professzorának, Malinowski L.-nak volt a tanítványa. Később mint gimnáziumi tanár egész életén át rendszeresen foglalkozott a régilengyel irodalom elemzésével. Tudományos munkásságának jelentőségét számos, a nyelvészek által még ma is fontosnak tartott tanulmány bizonyítja. Fia szintén Krakkóban, a Jagelló Egyetem filozófiai karán végezte egyetemi tanulmányait 1910 és 1914 között. Tanulmányi évei alatt közeli kapcsolatot teremtett az Egyetem olyan kiváló professzoraival, mint Buják Fr., Estreicher St. történészekkel, Krzyzanowski J. folklóristával, Nitsch K. és Rozwadowski J. nyelvészekkel. Az 1912/13-as évet Párizsban töltötte, ahol École Pratique des Hautes-Études felsőoktatási intézetben folytatta tanulmányait. A francia szociológiai iskola két tekintélyes képviselője, Hubert M. és Mauss M. nagy hatást gyakorolt a fiatal tudósra. Ekkor született meg az első jelentős munkájának — Zwyczaje zniwiarskie w Polsce (Aratószokások Lengyelországban) — elvi koncepciója. Ott tartózkodása idején a gabonadémonokról szóló fejezetéről Hubert M. professzor szemináriumán beszámolót is tartott. Visszatérése után a krakkói Jagelló Egyetemen 1914-ben doktori disszertációját, 6 1916-ban pedig az akkori lengyel egyetemi előírások szerinti kandidátusi értekezését 7 védte meg. Bystron J. St. tudományos munkásságának kezdeti szakaszára jellemző a fiatal kutató rendkívül sokoldalú érdeklődése a tudomány iránt. Már fiatalon egész életre szóló kapcsolatot teremtett azokkal a francia szociológusokkal, akik elsősorban ethnológiai kutatásokkal foglalkoztak. Apai örökségként a fiatal tudósjelöltre gazdag könyvtár maradt. A folklór iránti érdeklődése azonban nem csupán közvetlen atyai hagyaték. Apai részről közeli rokonságban és kapcsolatban volt Dél-Lengyelország kitűnő folklórkutatójával, Cinciala A.-jel, 8 aki a XIX. századi lengyel folklorisztika történetébe a sziléziai népdalok gyűjtésével írta be nevét. Kétségtelen, hogy a családi hagyomány befolyásolta Bystron J. St. tudományos érdeklődésének kialakulását, de nem szabad említésen kívül hagyni 5. Tanulmányom a KLTE Néprajzi Intézetének akadémiai tervmunkájuk keretében készült. Bystron Jan Stanislaw munkásságán kívül monografikusán dolgozom fel Moszynski Kazimierz néprajzi tevékenységét. 6. Bystron J. St., 1915, 63—84. 7. A Zwyczaja zniwiarskie w Polsce című munkája alapján. Bystron J. St., 1916b. 8. Cinciala Andrzej (1825—1898) Cieszyfiben dolgozott mint közjegyző. Gyakorlati jelentőségű munkáin túl népdal és közmondások gyűjtését is végezte. Cinciala Andrzej 1885; 1889.
