A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

DOBROSSY István – FÜGEDI Márta: A paraszti kenderfeldolgozás előkészítő munkafázisai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

310 DOBROSSY ISTVÁN—FÜGEDI MÁRTA 7. kép. Tulajdonjeggyel ellátott, karós kender- 8. kép. Kenderkévék lenyomtatása kővel áztatás (Kovácsvágás, 1951. Gunda Béla felvétele) (Abaújvár, 1966.) meg, hogy a rost jó minőségű, eltávolították a kenderről a sarat, kavicsot, a kévéket a vízben kimosták, s a kimosott kévéket lábraállítva szárították. A kender kiszárításának természetes és mesterséges módjai, eszközei és 1 építményei egyaránt előfordulnak. Általános az volt, hogy a kévéket vagy az áztató mellett sátorították ki (9. kép), vagy szekérrel hazaszállították. Utóbbi esetben házfalnak, kerítésnek döntögették, s így száradt néhány napig (10. kép), vagy az udvaron kisátorították, kibaksálták (11. kép). Az áztató mellett szárított kendert csak batyuzták, azaz háton szállították haza (12. kép). Míg természetes szárító eljárások mindenütt ismeretesek, addig a mesterséges szárítóeljárások elsősorban a hűvösebb éghajlatú, hegyvidéki területeken fordulnak elő. 9. kép. Áztató mellett száradó kenderkévék 10. kép. Kenderkévék szárítása (Pányok, 1970.) (Kurityán, 1941. Lajos Árpád felvétele)