A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

DOBROSSY István – FÜGEDI Márta: A paraszti kenderfeldolgozás előkészítő munkafázisai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A PARASZTI KENDERFELDOLGOZÁS ELŐKÉSZÍTŐ MUNKAFÁZISAI... 1. kép. A kinyűtt kender hazaszállítása ponyusban (Pányok, 1966) labbi területekről is eljártak. A közeli helyekről ponyussaX, batyuval, a távolabbi falvakból szekérrel hordták a kévekötegeket a bérelt, vagy évenként rendszere­sen használt saját áztatókba. Szentistvánról, akinek lova, szekere volt, a 10 km­re folyó Tiszára is lehordta kenderét, mert ott jobban kiázott. Mások meg a falun belül is gödörben áztatták el kenderüket. 7 A nagyobb folyóvizeknél a part hajlását figyelembe véve és a mederhez mindenkor alkalmazkodva süllyesz­tették el a kévéket. A hegyvidéki területeken, ahol sekélyvizű patakokban történt az áztatás, az áztatok elkészítésének és formájának számos változatával találkozunk. így 7. Szolnoky i. m. 23. A hasonló példák közül itt csupán néhány jellemzőt említünk. Megyaszón gyakran a 4 km-re folyó Hernádra szállították le szekérrel a kendert, mások viszont az állóvizet jobbnak tartva a faluban áztattak. (Vö.: Csőry Csilla: A kender feldolgozása Megyaszón. Kézirat a miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárában, továbbiakban: HOM. NA. Itsz.: 2659) Hernádkakon, ahol a falu alatt folyik le a Hernád, az állóvízi áztatást tartották jobb­nak. A helyi tóba Legyesbényéről, Bekecsről és Újcsanálosról is hordtak kendert. (Vö.: Leskó Jánosné: A rostnövények termesztése és hagyományos feldolgozása. HOM. NA. Itsz.: 3205) Sárospatakon a Bodrog volt közel, mégsem itt, hanem egy holt ágban, a Kiflitónak nevezett szögben áztattak. (Vö.: A kender feldolgozása Sárospatakon. A sárospataki Művelődási Ház néprajzi szakkörének pályázata. HOM. NA. Itsz.: 3193) Tiszabábolnán szintén tóban áztattak, azzal indokolva, hogy folyóvízben 2-3 hét az ázási idő, míg tóban legfeljebb 1 hét. (Vö.: De­meter Erzsébet: A kender vetése és feldolgozása Tiszabábolnán. HOM. NA. Itsz.: 3379) Bereten a Vasonc patakban áztattak, sokszor a föld alatti Kaza patakot is felhasználták, de akinek több kendere volt, az a 6-8 km-re folyó Hernádra vitte, mert a folyóvízi áztatást jobbnak tartották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom