A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

PETERCSÁK Tivadar: Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben

KÖZBIRTOKOSSÁGOK, LEGELTETÉSI TÁRSULATOK A HEGYKÖZBEN létrejött kisparaszti gazdaságok működését koordinálták bizonyos gazdasági feladatok elvégzésére. A közbirtokosságok legfontosabb célja az osztatlan közös birtokok, az erdők és legelők használatának szabályozása, igazgatása és kezelése volt. A közbirtokossági tagok közgyűlése döntött a legelőrendtartásról, a favágás rendjéről, a pásztorok fogadásáról. A legeltetés rendjének, a favágás módozatainak meghatározása, a közmunkák szabályozása és szervezése, a pásztorok felügyelete, az apaállatok beszerzése és takarmányozásának biztosítása pedig a választott közbirtokossági vezetőség feladata volt. A közbirtokosságok saját ingó és ingatlan vagyonnal és külön költségvetéssel rendelkeztek. A hegyközi közbirtokosságok a termelőszövetkezetek megalakulásáig, az 1960-as évek elejéig, közepéig működtek, de a háztáji tehenekhez fogadott pásztor járandóságának összeszedésénél, alkalmi megajándékozásánál tovább élnek a közbirtokosságokban kialakult hagyományok. IRODALOM A magyar korona..., 1897. A Magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Budapest, 1897. Az 1871. évi törvények... Az 1871. évi törvények gyűjteménye. Budapest, 1908. 1898. évi... 1898. évi Országos Törvénytár. Budapest, 1898. 1935. évi... 1935. évi Országos Törvénytár. Budapest, 1935. Balassa I., 1958. Cselédházak az abaúji Hegyközben. Néprajzi Közlemények. III. 1958. 1—2. sz. 320—321. Csiba L., 1958. A tejfalusi közbirtokosság történetéből. Néprajzi Közlemények. III. 1958. 311—337. Die slowakische... Die slowakische Volkskultur. Bratislava, 1972. Dobrossy L, 1972—74. Juhtartó gazdatársulások a XX. század elején Kunmadarason. Műveltség és hagyomány XV—XVI. Debrecen, 1972—74. 93—108. Éber E., 1961. A magyar állattartás fejlődése. Budapest, 1961. Éble G., 1911. A nagykárolyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története. I—

II. köt. Budapest, 1911. FélE.—Hofer T., 1961. Az átányi gazdálkodás ágai. Néprajzi Közlemények VI/2. 1961. Fényes E., 1837. Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. III. Pest, 1837. Fényes E., 1851. Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. I—

IV. Pest, 1851. Földes L., 1962. Egy alföldi juhtartó gazdatársaság. Néprajzi Értesítő, XLIV. 1962. 27—80. Für L., 1972. Jobbágyföld — parasztföld. Szabó István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914.

1—II. Budapest, 1972. 33—154. Gruber F., 1960. Rét és legelő. Budapest, 1960. György K., 1971. Pásztorfogadás. Abaúj és Zemplén népéletéből. Sátoraljaújhely, 1971. 54—56. IkvaiN., 1962. Szénamunka és takarmánykészítés a Zempléni hegyvidéken. Ethnographia, LXXIII. 1962. 26—53. Ikvai N., 1967. Földművelés a Zempléni-hegység középső részén. Műveltség és hagyomány IX. Debrecen, 1967. K. Kovács L., 1948. A magyar állattartás kutatása. Klny. a Magyar Népkutatás Kézikönyvéből. Budapest, 1948. Kolossváry Sz-né, 1975. A magyar erdőgazdálkodás történelmi fejlődése. Kolossváry Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Budapest, 1975. 15—79. Magyar törvénytár. Budapest, 1912. Magyar törvénytár. Budapest, 1914. Magyar Statisztikai... Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat 99. kötet. 1935. Petercsák T., 1972. Népi sertéstartás Filkeházán. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XI. Miskolc, 1972. 505—527. Petercsák T„ 1973. Szarvasmarhatartás egy hegyközi faluban. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XII. Miskolc, 1973. 357—407.