A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

PETERCSÁK Tivadar: Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben

278 PETERCSÁK TIVADAR kapcsolódott, húsvétkor pedig nagyon ritkán járt a marha a legelőre.

85 Karácsonykor a pásztorok feleségükkel együtt mentek kántálni az állattartó gazdákhoz. A pásztor az ablak alatt elkürtölte a Mennyből az angyal-X, és rendszerint itt, ritkán a házba belépve mondott köszöntőt: „Adjon az isten több karácsony estéket elérni, nem ilyen szomorút, hanem örvendetesebbet. Bő bort, bő búzát eleget, atyafi szeretetet, holtunk után lelki üdvösséget, ezt kívánjuk az egész háznépnek. Ahányszor megbillenti a szarka a farkát, annyi ezres bankó üsse a házigazda markát!" (Pálháza) A háziak megköszönték a jókívánságokat, és a pünkösdihez hasonló lángost, kalácsot raktak a pásztor feleségének a kosarába, a pásztort pedig borral vagy pálinkával kínálták.

86 A bort vagy megitták, vagy a magukkal vitt butykosba, demizsonba öntötték. A régóta egy faluban szolgáló és megbecsült pásztort újabban le is ültetik az asztalhoz, borral és süteménnyel kínálják, de ilyenkor is öntenek az italból a demizsonba. Esetenként egyéb alkalommal is adtak a pásztoroknak egy darab szalonnát, kenyeret, krumplit vagy gyümölcsöt. A csordás élelmezéséről a családja gondoskodott. Egyedülálló, magános pásztor esetén fordult elő, hogy a falu sorban kosztolta, és ez beleszámított a bérébe. Reggel kenyeret és szalonnát tettek a tarisznyába a soros háznál, délben pedig főtt ételt kapott. Ilyenkor minden háziasszony igyekezett jobbat főzni, mert félt, hogy megszólja vagy kibeszéli a pásztor. A csordás az őszi hónapokban az időszaki legelőkre, a gabonaföldek tarlóira és a rétekre is hajtott. Aratás után a községi bíró és a közbirtokossági elnök kidoboltatta, hogy a gazdák meddig hordják be a kereszteket, mert „be fog szabadulni a talló és utána már nem felelnek a termésért". A tarlókat rövid ideig legeltették, mert július végén, augusztus elején megkezdték a szántást. A rétek csak a második kaszálás, a sarnyú betakarítása után (augusztus végén) szabadultak be. A széna behordása után vártak még egy-két hetet, hogy „erősödjön meg a fű", azután beszabadult, és amíg a hó le nem esett, kint járt a jószág. A második világháború utáni évektől kezdve rendszerint október végéig fogadják a pásztort. Ezután amíg az idő engedi vagy külön fizetésért megfogadják a pásztort, vagy mindenki maga legelteti a teheneit olyan gödrökben, szántóföldek végén, ahol megmaradt a fű.

87 Összegezésként megállapíthatjuk, hogy a közbirtokosságok fontos gazdasági funkciót töltöttek be a falvak életében. A jobbágyfelszabadítás után 85. Eltekintve a nagypénteki kihajtástól, ami a nagypénteki liszt és tojás miatt történt. 86. Vö. Szendrey Á., 1939. 165; a kondás megajándékozásáhozPetercsák T., 1972. 516. A pásztorok karácsonyi kántálása és ajándékozása más területeken is szokásos (DENIA, 680. 742.) Vö. Fél E.—Hofer T., 1961. 141. Szlovákiában az ünnepi ajándék neve sviatocné (Die slowakische... 1972.40). 87. A csorda feloszlása utáni külön legeltetés a Zempléni-hegység falvaiban is általános (DENIA, 165. Szabadi

I. gy.) Vö.: Varga Gy., 1972. 364.