A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

PETERCSÁK Tivadar: Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben

KÖZBIRTOKOSSÁGOK, LEGELTETÉSI TÁRSULATOK A HEGYKÖZBEN 265 kezdeteit alig ismerjük. A 19. század második felében még a községi elöljáróság — bíró, 2 hites, 12 tagú képviselőtestület, erdőgazda (Pusztafalu) — intézte a legelővel és az erdővel kapcsolatos ügyeket. Felsoregmec képviselőtestületi jegyzőkönyvében az 1890-es években még nem szerepel a közbirtokosság ki­fejezés, bár legelő- és erdőügyeket tárgyaltak. Először 1903-ban említik a közbirtokosok erdőkezelő pénztárnoka tisztséget. 31 Tisztázatlanok az erdő- és legelőhasználat szabályozására létrejött szervezetek megalakulásának körül­ményei. Ezekre csak az országos rendelkezések és a recens hagyomány egybe­vetésével következtethetünk. Az 1894. XII. te. szerint az osztatlan közös tulaj­dont képező legelőknél az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg a legelő­rendtartást, a legeltetés, az állattenyésztés, s az apaállattartás módozatait. A közgyűlés elnöke rendszerint a községi bíró. A birtokossági közgyűlés hatá­rozatait a községi elöljáróság hajtja végre. 32 Az 1898. évi XIX. te. a volt úr­béres közösségeket önálló erdőbirtokosságokká alakította, és az erdőket a legelőktől külön kezelésbe vette. A közös birtokosok gyűlésének határozatait a választott elnök, választmány, erdőgazda, pénztárnok hajtják végre. 33 Az 1913. évi X. te. mondja ki, hogy a közbirtokosságok legeltetésben érdekelt tagjaiból legeltetési társulatokat kell szervezni. 34 Az 1935. évi IV. te. rendeli el, hogy a közös erdőhasználatra kötelezett tulajdonostársak kötelesek erdőgazdasági és egyéb közös ügyeik intézése céljából erdőbirtokossági társulattá alakulni. 35 Végül a 144 000/1948. F. M. rendelet szerint a helyi tanácsok mellett legeltetési bizottságokat kell alakítani. 36 A fenti országos érvényű törvények és rendeletek vidékenként más-más módon realizálódtak. A recens hagyomány szerint a hegyközi falvakban is mű­ködtek az állattartó és erdőtulajdonos gazdákat tömörítő szervezetek. Elneve­zésük változó. A századforduló évtizedeiben az úrbéres közbirtokosság, úrbéri közbirtokosság (Füzérkajata), úrbéres bizottság (Nyíri), úrbéri bizottság (Füzér­kajata) és közbirtokosság elnevezések a leggyakoribbak. Külön erdőbirtokossá­gi társulatok megalakulásáról nem tudunk a Hegyközben. Területünk déli ré­szén, Alsóregmecen és Mikóházán 1908-ban alkotják meg a közbirtokosságok legelőrendtartását. 37 A közbirtokosságok legeltetési társulatainak megalakulá­sára az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején került sor. Ekkor alkotják meg alapszabályaikat, legelőrendtartásaikat és összeállítják a társulat névjegy­zékét. 38 A közbirtokosságokban vezető tisztségeket viselő adatközlőim és a közbirtokossági jegyzőkönyvek szerint a kis határú hegyközi falvakban tulaj­donképpen csak egy szervezet, a közbirtokosság működött. Erdőügyekben hi­vatalosan a közbirtokosság vagy erdőbirtokosság, legelőügyekben a legeltetési társulat, legelőtársulat, az 1950-es években pedig a legeltetési bizottság kifeje­31. BL. Sátoraljaújhely, V/l. Felsoregmec község képviselőtestületi jegyzőkönyve 1893—1937. 32. Magyar törvénytár, 1912. 787—788. 33. 1898. évi... 34. Magyar törvénytár, 1914. 98—99. 35. 1935. évi... 38. 36. Gruber F., 1960. 15. 37. BL. Sátoraljaújhely, IV. B.—1417/4. 431; 430. 38. Ezek országos érvényű nyomtatványok, melyekben a helyi viszonyokra vonatkozó kézírásos bejegyzéseket találunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom