A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

DOBROSSY István – FÜGEDI Márta: Ráolvasások egy 18. századi gyógyító könyvből

RÁOLVASÁSOK EGY 18. SZÁZADI GYÓGYÍTÓ-KÖNYVBŐL 259 telkedhetik én bennem, mert én meg-tisztultam minden rútságimbul. El mene Urunk Szent Jánossal a Jordán vizéhez, monda Szent Jánosnak Urunk: Jövel János, keresztelly meg engemet; Meg-keresztelé Sz. János Urunkat Atyának Fiúnak Szent Lélek Istennek nevében; és monda Jánosnak Urunk; János valaki ez igéket el-tudgya igazán mondani, vagy sülyös volna, vagy fekélyes, igaz úgy meg-tisztullyon, mint a Jordán vize. Páter Noster. (96—97) 48. Ló fekélyre való imádság Szent János vőn egy tiszta keszkenőt, belé takará Úr Jésusnak szent testét, alá vivé a Jordán vizére, megmosogatta Űr Jésusnak szent testét; a melly tisztán megmarada Úr Jésusnak Szent testétől a tiszta keszkenő, te is olly tisztán meg maradgy a gonosz hitvány fekély tői, Istennek Szent parancsolattyával mondom. Háromszor kell reá mondani három Mi Atyánkot is, utánna meg-gyógyul. (90) A fentebb idézett ráolvasószövegek a tokaji gyógyítókönyv anyagának csupán töredékrészét képviselik. A gyógyítás témakörében a gyógynövényekkel találkozunk a leggyakrabban, de szép számmal fordulnak elő a gyógyszerek, s a gyógyítást célzó alkímiai receptek is. Az emberi gyógyítással 1147, míg az állatok gyógyításával mindössze 342 recept vagy javaslat foglalkozik. Néprajzi gyűjtéseink során úgy láttuk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye falvaiban míg a gyógynövényekkel és gyógyszerekkel kapcsolatos leírások azonosíthatók, vagy megtalálhatók a népi ismeretekben, addig a ráolvasással kapcsolatos gyógyítás már nem lelhető fel, így a könyvben rögzített ismereteknek a népi gyakorlattal való összevetésére megyéink területén nem kerülhet sor. IRODALOM Barna G., 1974. Állatgyógyítás visszafelé számlálós ráolvasással. A Jász Múzeum Jubileumi Évkönyve, Jászberény. 189—211. Bolgár Á., 1924. Magyar bájoló imádságok a XVI—

XVII. századból. Budapest. Cs. Pócs É., 1968. A magyar ráolvasások műfaji és rendszerezési problémái. Népi Kultúra — Népi Társadalom, I. 253—287. Diószegi V., 1957. „Visszafelé számláló" ráolvasások. Néprajzi Közlemények, II. 3—4. sz. 162—173. Erdélyi Zs., 1974. Hegyet hágék, lőtőt lépek... Somogyi Almanach, Kaposvár. Fabó B., 1905. Magyar ráolvasások 1651-ből. Ethn. XVI. 313. Gönczi F., 1902. Az emberi betegségek gyógyítása a göcseji népnél. Ethn., XIII. 129—132. Kallós Z., 1966. Ráolvasás a moldvai és a gyimesi csángóknál. Műveltség és Hagyomány, VIII. 137—159. Katona L., 1900. Régi magyar kuruzslások és varázsigék. Ethn. XI. 72. KálmányL., 1891. Ráolvasások. Ethn., II. 35—37., 69—72. Kálmány L., 1918. Rontó ige és ráolvasás. Ethn., XXIX. 105—106. Magyarság Néprajza, én. Bp. IV. kötet, 229—245., 342—402. Márton /., 1895. Ráolvasás megigézés ellen. Ethn., VI. 268. Nyáry A., 1915. XVII. századi ráolvasások és kuruzsló szokások. Ethn., XXVI. 40—44. Ráth-Végh L, 1955. Két évezred babonái. Budapest. Schram F., 1973. Népi nőgyógyászati tanácsok a 17—18. századból. Orvostörténeti Közlemények, 69—70. 253—279. Szendrey Zs., 1937. A varázslatok eszközei. Ethn., XLVIII. 386—405. Szendrey Zs., 1942. Ráolvasóink eredetének kérdéséhez. Ethn., LIII. 105—112. ThuryE., 1913. Bornemissza Péter könyve az Ördögi kísértetekről. Ethn., XXIV. 195—205. WHslockiné Dörfler F, 1892. A kalotaszegi néphit köréből. Ethn., II. 362—367. Wlislockiné Dörfler F, 1893. A gyermek a magyar néphitben. Ethn., IV. 107—116., 208—224.