A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
DOBROSSY István – FÜGEDI Márta: Ráolvasások egy 18. századi gyógyító könyvből
250 DOBROSSY ISTVÁN—FÜGEDI MÁRTA szavak, mondattöredékek, vagy szójátékszerű variánsok. Gyakoriak köztük a latin és görög szavak, latin imatöredékek. 13 Az ilyen érthetetlen szövegű cédulákat gyógyítás céljából vagy megetették a beteggel, vagy amulettként hordva a cédula megvédi viselőjét a bajtól, s az „minden embertől szeretve lesz". A szóban elmondott érthetetlen jelentésű varázsszövegek pedig valamiféle mágikus cselekvéshez kapcsolódnak. Két változatot találunk a gyógyító-könyvben a már a középkorban is elterjedt abracadabra-szQm fogyóbetűs varázserejű cédulákra is. 2. Gazdag változatai élnek a ráolvasások azon típusának, melyeknek jellemzője a betegség elküldése, megfenyegetése, megátkozása vagy a betegségnek való parancsolás. E típus szövegeinek gyakori kelléke, érve az Isten nevére hivatkozás, a fohász is. Archaikusnak tűnő alliterációs, átok-motívum található a könyvben egy sülyre való ráolvasásban: „száz gyökered százzá szakadgyon, ezer gyökered ezer felé romollyon, meg-asszon, meg-száradgyon, semmivé légyen". 3. Néhány olyan ráolvasás is található a könyvben, amely ima, fohász formájában próbálja elérni a kívánt hatást. Ezekbe az imaszerű szövegekbe olykor hasonlító célzattal kerül egyházi példázat. 14 4. Egyetlen mágikus célú, tulajdonképpen ráolvasó funkciójú analógiás párbeszédet tartalmaz a gyógyító-könyv, amelynek célja nem gyógyítás, hanem bőséges termés előidézése. 5. Jelentős csoportot alkotnak azok a ráolvasások, amelyeknek bevezetője epikus tartalmú, legendaszerű elbeszélés. Ezek rendszerint Krisztushoz, Szűz Máriához, Szent Péterhez, illetve más szentekhez fűződnek. Szendrey Zs. szerint 15 a régi egyházi benedikciók átvételei és népi átformálásai ezek a szövegek, amelyek oly módon akarják a betegséget gyógyítani, amint az a legenda szerint is megtörtént. A hályogos szem gyógyítását szolgáló példázat (Krisztus szemét megcsapja a tövis) általános elterjedtségét bizonyítja, hogy hasonló példát több helyről ismer a néprajzi irodalom. 16 A másik elterjedt példázattípus a Jordán vizének megtisztulása, Krisztus megkeresztelkedése, az adatok szerint fekély, süly, általában gyulladásos betegségek gyógyítását szolgálja. 17 Az epikus jellegű egyházi példázatok ráolvasásként való használata több évszázados gyakorlat a népi gyógyításban, mutatja ezt az is, hogy már a 16. században Bornemissza Péter könyve az Ördögi kísértetekről számos analóg példát tartalmaz. 18 13. Szendrey Zs., 194.7. munkájában a varázslatok eszközeit vizsgálva 17—18. századi forrásokból közöl érthetetlen jelentésű ráolvasásokat. Közülük számos megfelel a tokaji gyógyítókönyv egyes szövegeinek. L. még: Katona L, 1900. szintén a 17. századból közöl varázscédula-szövegeket. A Schram F. által 1973-ban közölt, s a 17—18. századból származó tanácsok között is találkozunk ugyanilyen érthetetlen varázsszavakkal. Hogy ezek a népi gyógyításban és a néphitben is szinte a 20. századig ismertek voltak, mutatja Wlislockiné Dörfer F., (1892. 366.) tanulmánya a kalotaszegi néphitről. A kalotaszegi Kis-Petriben lakó tudós embert említi a szerző, aki a megrontott állatokat kenyérbélbe tömött varázserejű cédulákkal, ül. azok megetetésével gyógyította. 14. Cs. Pócs É., i. m. helyesen mutat rá, hogy az imajellegű szövegeket adott szituációban a funkciójuk, használati módjuk ráolvasássá teheti. 15. Szendrey Zs., 1942. 109. 16. Vö. Erdélyi Zs., i. m., Kálmány L., 1891. 71., Gönczi F, 1902. 129., Nyáry A., 1915. 40. 17. Vö. Márton J., 1895. 268. 18. ThuryE., 1913.200.
