A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

DOBROSSY István – FÜGEDI Márta: Ráolvasások egy 18. századi gyógyító könyvből

RÁOLVASÁSOK EGY 18. SZÁZADI GYÓGYÍTÓ-KÖNYVBŐL 247 Az európai folklórnak ezek az általánosan elterjedt motívumai több változatban megjelennek a tokaji gyógyítókönyvben is. „Rabságbul való szabadulásra, lakat nyitására, puska és kard ellen" öt fajta ráolvasó szöveget tartalmaz a könyv. Külön említésre méltók azok az eljárások, amelyeknek célja a jó termés előidézése. A „tiszta búza vetésé"-t szolgáló párbeszéd analógiás szövege a termés, termékenységvarázslásnak, a népi kultúrában elterjedt mágikus cselekvésfajtának egy variánsa. A ráolvasó szövegek hatékony alkalmazásának hagyományos feltételei, előírásai vannak. Maga a varázsszöveg csak ezek pontos betartásával érheti el célját, ezek a gyógyítás körülményeit meghatározó feltételek éppoly egyenrangú elemei a laikus gyógyításnak, illetve a gyógyító célú babonás eljárásoknak, mint maga a gyógyító szer, esetünkben a ráolvasó szöveg. A ráolvasások tehát egy mágikus jellegű gyógyító tevékenység elemei, s e tevékenység minden mozzanatát szigorú előírások szabályozzák.

9 A receptek sokszor meghatározzák az eljárás időpontját, melyben a néphit szerint fontos tényező a hold állása, általában a „hold fogyta". A hold állásához kapcsolódó gyógyító eljárások gyakran szerepeltek a kalendáriumok tanácsai között is, s ezek olvasottsága ezt a gyakorlatot még inkább elterjesztette. Másik hagyományos időpont az éjfél, a gonoszjárás ideje, épp ezért gyógyításra is a leghatékonyabb, legalkalmasabb idő. A gyógyításnak emellett sok, a néphit sajátos szemléletében gyökerező kelléke szerepel a receptekben. A lábnyom felvétele azon a szemléleten alapul, mely szerint ami ezzel történik, az hat „tulajdonosára", tehát az emberre is. A felvett lábnyommal folytatott praktikák visszatérő elemei a boszorkánypereknek, de ezen túl a szerelmi varázslatoknak is.

10 A közölt ráolvasó szövegek előírásaiban is gyakori kellék a nyom (azaz a lábnyomnyi föld) felvétele, annak megétetése, a betegre való felkötése, ebből készített flastrom stb. A vér, amely szintén bevált gyógyszer a népi gyakorlatban, a ráolvasó szövegek alkalmazásánál vérrel írott varázscédulák formájában szerepel.

11 A „megkerekílés", a beteg személy, illetve a beteg testrész mágikus körülkerítése pedig a betegség lokalizálásának, a gyógyítás eredményességének egyik gyakran alkalmazott feltétele. Bár a visszafelé számlálás a ráolvasásnak egyik legismertebb formája, célja a fogyó számokkal párhuzamosan a betegség fokozatos „kiolvasása", a tokaji gyógyító-könyv ráolvasásai között csak két ilyen példát találunk. A gyógyítás, illetve a ráolvasás hatékonyságát növelik a leírt tevékenységekben a ráolvasás közben vagy a végén keresztvetés, valamint a nyomaték kedvéért háromszor ismételt varázsszöveg, továbbá az ezt kísérő ima, a Miatyánk. A közölt ráolvasások műfaji rendszerezése nem feladatunk, egyes típusok arány szerinti vizsgálata azonban tanulságos lehet. A bemutatásnál a Cs. Pócs Éva rendszerező munkájában

12 közölt csoportokat vettük figyelembe. 1. Legnagyobb számban a mechanikus, értelmetlen szövegek szerepelnek a tokaji gyógyító-könyv ráolvasásai között. E szövegek ma már jelentésnélküli 9. Helyesen hangsúlyozza és elemzi ezeket a szempontokat Barna G., 1974. egy általa gyűjtött visszafelé számláló ráolvasást bemutatva. 10. Vö. A magyarság néprajza, i. m. 371. 11. Vö. A magyarság néprajza, i. m. 237. 12. Cs.PócsÉ., 1968.271.