A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
BARTHA István: Termelőszövetkezetek alakulása Borsod-Gömör megyében 1949-ben
192 BARTHA ISTVÁN 13. tábla. A termelőszövetkezeti csoportok állatállománya Országos adatok 1949. december: Borsod-Gömör megyei adatok 1949. december Megnevezés Tszcs-k állatállománya db Tagok által beadott állatok A kormány által adott állatok Tszcs-k állatállománya, db Tagok által beadott állatok A kormány által adott állatok Tszcs-k állatállománya db száma °/o száma % Tszcs-k állatállománya, db száma % száma % Ló Szarvasmarha Sertés Juh 4 723 12 880 21973 19 571 1638 2689 194 598 34,7 20,9 0,9 3,1 3 085 10 191 21779 18 973 65,3 79,1 99,1 96,9 33 118 24 579 33 118 24 579 100 100 100 100 — — mutatja, hogy nagyobb arányú a szántóföldi,terület az országosnál; az előbbi 82%, az utóbbi 83,9%. Nagyobb százalékkal szerepel a rét területe is az országosnál, decemberben 4,7%, illetve 5,4%. A legelőterület százalékos részesedése országosan csökkenő tendenciát mutat, 11,5%-ról 8,0%-ra. A decemberi felméréskor a megyei részesedés is magasabb az ugyanakkori országosnál: az országos 8,0%, a megyei 9,5%. A rét- és legelőterület nagyobb százalékú részesedése az összterületből nagyobb lehetőséget biztosít az állattenyésztésre, mint általában az ország összes területén. A zártkertek területe növekvő tendenciát mutat az országos statisztikában (0,4%-ról 0,5%-ra nőtt), ugyanakkor a megyeiből teljesen hiányzik. A gyümölcsösök százalékos részesedése országosan csökkenő irányzatú, 1,6%-ról 0,8%-ra esett, de a megyei részesedés az utóbbinak is csak felét éri el, 0,4%. A szőlőterület részesedése az országos statisztikában alig emelkedett 0,9%-ról 1,0%-ra, ugyanebben az időben a megyei ennek csak felét éri el, 0,5%-os részesedéssel. Az adatokból láthatjuk, hogy a BorsodGömör megyei termelőcsoportokban dolgozó családok gyümölcs, zöldség és szőlő ellátása a rendelkezésükre álló területeken nem biztosított, ezért a csoportoknak a háztáji gazdaságban, illetve később telepítendő gyümölcsösökben, szőlőkben kell ezeket megtermelniük. 37 A megalakult termelőszövetkezetek nem rendelkeztek elegendő igaerővel ahhoz, hogy a mezőgazdaságilag művelhető területeken a soron következő munkákat elvégezzék. Ezt a feladatot az állami mezőgazdasági gépállomások végezték el. A csoportok állatállománya két forrásból tevődött össze. Egy részét az állam adta, másik részét a tagok maguk adták össze. A Borsod-Gömör megyei termelőszövetkezetek 1949. decemberéig még nem kaptak állami támogatást állatállományuk fejlesztésére (14. tábla). Azt a néhány darab állatot, amely ekkor a közösben található volt, a tagok háztáji gazdaságaikból vitték be. 38 A termelőszövetkezeti csoportokat felülvizsgáló bizottságok már 1949. augusztus—szeptember hónapokban jelezték, hogy a megalakult csoportok fejlődéséhez állami vagy földművesszövetkezeti támogatás útján állattenyésztési feltételeket kell biztosítani. A geleji „Petőfi" csoport tagsága nem volt képes saját erejéből jószágállományt beállítani, s ezért csak külterjes növénytermelést vé37. Országos adatokat lásd: idézett helyen 53., 8. sz. tábla. Megyei adatok: 12. sz. tábla idézett helyen uo. 38. Országos adatokat lásd: idézett helyen 54. Megyei adatok: 13. sz. tábla az idézett helyen.
