A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
KAMODY Miklós: A tokaji posta története
168 KAMODY MIKLÓS állított postákat és írja össze a posták fizetésbeli hátralékát. A tábornok válaszában közölte, hogy amikor Forgács Simont, az egri vár kapitányát tisztségébe majd beiktatja, ezt is el fogja végezni. Áz 1565—1567 közt újból felállított egri hadiposta Tokajban kapcsolódott a Kassa—Szatmár vonalba. Schwendli 1567 novemberében feloszlatta a Kassa—Szatmár közti hadipostát és azt rendes postává alakította át, a posták igazgatásai 1570-ig Paár Mundin kassai postamester „magister postarum a Cassovia ad Zathmar et Thokay" látta el, aki a pozsonyi postamesternek, mint „Magyarország postamesterének" volt alárendelve. Fizetésükről — állomásonként 2—3 lótartás, lovanként havi 8 rénes forint — az Udvari Kamara gondoskodott. 1 A hazánkban meghonosított Taxis Mátyás féle posta működése hasonló volt az osztrák postához. Az első postamestereket is onnan hozták ide. Nem is voltak nagyon népszerűek. A posta szervezettségét, felhasználhatóságát Ferdinánd rendeletileg írta elő. A postaállomások egymástól 3—5 német mérföldre estek. Mindegyik állomáson 2—3 lovasfutár szolgált. Egy postamester több postaállomást is bírt, aki egy-egy lovasfutár után havonként 8 rénes forint fizetést kapott. A rendes postajáratok hetenként egyszer, majd később kétszer is közlekedtek, megállapított napon és időben. A rendkívüli járatok céljára küldöncöket tartottak a hatóságok, akiket szükséghez képest indítottak. A postaállomáson a futárnak mindig készenlétben kellett várakozni, és az átvett rendes postát mérföldenként ötnegyed óra alatt szállítani. A rendkívül sürgős leveleket „Cito" vagy „Institia" jelzéssel látták el. Ilyet azonban csak az udvar, kamara vagy hadi kapitányság küldhetett. Ezek egy óra alatt tették meg a mérföldnyi utat. A királyi postát kezdettől fogva igénybe vehette a közönség is, csak az volt az 1535-ben kiadott postarend kikötése, hogy a fenti két jelölést nem alkalmazhatják. Magánlevelekre általában tarifa nem volt, a beszedett díj a postamester mellékjövedelme volt, éppúgy, mint az utasoknak bérbeadott hátaslovakért szedett díj. A levelezés még nem volt gyakori, és főleg nem volt olcsó. Az átvételt igyekeztek elismertetni a szállítás megtörténtének igazolásául, így Teuffel György kassai postamester Lórántffy Mihálynak Sárospatakra küldte az uralkodó leveleit magyar nyelven írott levél kíséretében, s ebben megjegyezte „menedéket várok róla" azaz elismervényt. 2 A császáriak uralmának Erdélyben 1605-ben Bocskai vetett véget. A Bocskai István felkelés során a német postások elleni ellenszenv magasra csapott, a hajdúk a német postamestereket elkergették, lovaikat elvették. Legrosszabbul járt Huber András kassai postamester, akinek a lovát elvették és őt bujdosasba kergették, ahol a kiállott szenvedések miatt meg is halt. Bocskai a német postamesterek helyett az erdélyi futárintézményt használta fel jó eredménnyel. Szabadságharca után 1610-ben kelt királyi leirat a feldúlt postákat újraszervezi. Huber András fia visszakapta apja hivatalát Kassát és még 3 postát: Szinnát, Vilmányi és Tállyát. 3 1. Munkás László: A királyi magyar posta története. Bp. 2. Országos Levéltár, Lórántffy levelek 1613. júl. 1. 3. Munkás i. m. 54.
