A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

KAMODY Miklós: A tokaji posta története

A TOKAJI POSTA TÖRTÉNETE KAMODY MIKLÓS Tokaj, szerencsés földrajzi fekvésénél fogva, mint fontos tiszai átkelőhely, a kincset termő Hegyalja kapuja —jelentős szerepet játszott az ország politikai, gazdasági életében. Adottságának tudható be, hogy a XVI. század közepétől kezdve mindig volt postája, illetve a postavonalak mindig érintették. Az Árpád-házi királyok alatti szokásjogon alapuló futárszolgálatra vonatkozó írásbeli emlék alig maradt. I. László törvényeiben találjuk az első nyomát hírszolgálati szervezetünknek. Kálmán király családi birtokában Tarcalon 1096-ban tartott zsinaton hozta a futárokra vonatkozó azon törvényt, mely megerősíti a futárszolgálat közteher voltát és szabályozza az ellátási költségét. A futárszolgálát mint magyar feudális jellegzetesség, fennmaradt a XVI. században is. Az 1526 után három részre szakadt országban a postaszervezet sorsa különböző módon alakult. Az erdélyi részen fennmaradt az ősi közterhen alapuló futárszolgálat. A királyi Magyarországon a Habsburg-típusú postahálózat létesült, ebben kapott Tokaj jelentős szerepet. I. Ferdinánd 1528-ban Buda és Bécs között tíz rendes postát működtetett kincstári költségen, postamesterei között volt Taxis Mátyás, aki utóbb udvari főpostamester lett. 1553-ban Dobó István az egri hős várvédő, mint új erdélyi vajda, Ferdinánd parancsára Taxis Bernát erdélyi főpostamesterrel Kassától Nagyszebenig és Déváig rendes királyi postavonalat rendeztetett be. Az az első nagyobb postavonal Magyarországon, melynek minden állomás ismert volt. Útvonala: Kassa, Hankusz, Vágáska, (Sáros)-Patak, Henoszla, Keresztúr, Nagykálló, Majtény, Véne, Tasnád, Sarmasági, Zilah, Zsombor, Borsa, Szamosújvár, Válaszút, Kolozsvár, Torda, Nagyenyed, Fejérvár, Vum, innen elágazott egyfelől Szászváros és Déva; másfelől Szerdahely és Nagyszeben felé. A postavonal Ferdinándnak Erdély feletti uralma végével megszűnt működni. Helyette Győrön keresztül tartották fel az összeköttetést Erdéllyel. A másik postavonal létesítését ugyancsak hadi körülmények tették indokolttá. Miksa király 1565-ben hadvezérét Schwendli Lázárt küldte János Zsigmond ellen és 1565-ben Tokaj, 1566-ban Szatmár került birokaba. E hadjárat során Paár Péter — aki ekkor már Taxis Mátyás utódaként — újjászervezte a korábbi hadiposta állomásokat Kassa és Szatmár között, melyek irányítója Pethauer Mátyás lett. 1567 márciusában a bécsi Udvari Kamara utasította Schwendlit a szepesi hadak fővezérét, hogy járja be a különböző időben Egerben és Szatmáron fel-