A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
JOÓ Tibor: A sajóládi pálos kolostor
150 JOÓ TIBOR építendő torony ünnepélyes alapkőletételénél jelen volt „Magister Murarius e Oyöngyös", majd az 1769. április 9-i bejegyzés meg is nevezi, mondván, hogy megérkezett 6 kőművessel Quadri Kristóf kőművesmester, akik a torony körüli munkákhoz haladéktalanul hozzákezdtek. 131 Quadri Kristóf és Quadri József olasz eredetű, elsősorban Gyöngyösön és környékén tevékenykedő jelentős kőművesmesterek. Quadri Kristófot Voit Pál\ 32 jelentős barokk kastélyok és templomok tervező- és építőmesterének tartja, így működéséhez kapcsolja a pétervásári kastély építését; a gyöngyössolymosi templom javítását; a gyöngyöspüspöki templom építését; a megyei quártélyház munkáit; a gyöngyösbenei kápolna kőművesmunkáit; a gyöngyösi ispotály ámbitusának beépítését; a leégett gyöngyösi Szent Orbán templom újjáépítését; a jászdózsai templom építését; a tarnamerai Almássy kastélyt; az ő oeuvrejébe utalja az egerszóláti Csernus kastélyt, a boconádi kastélyt, a hevesvezekényi Szalgháry kúriát. 1780-ban már néhai megjelölésekkel szerepeltetik. Művei között Voit Pál sem említi a sajóládi tornyot; szolgáljon ez az adat is kiegészítésül. Az újjáépítésnél, berendezésnél közreműködött számos festő, szobrász, aranyozó, fafaragó munkájával a berendezések és művészeti tárgyak fejezetben foglalkozunk. BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEKÉS MŰVÉSZETI ALKOTÁSOK E fejezeten belül az oltárok, szobrok, festmények, egyházi felszerelések, harangok, stallumok és padok készítésének, beszerzésének, sorsának rövid ismertetésével foglalkozunk. A középkori berendezésekről, felszerelésekről, műértékekről a sajóládi kolostornál is nagyon keveset tudunk. Bár tudjuk azt, hogy már 1423-ban hét oltára volt a kolostornak és a templomnak, továbbá, hogy a középkori pálos kolostorokat és templomokat egyházi felszerelési tárgyakkal, ötvösremekekkel bőségesen ellátták az adományozók jóvoltából, a Serédi-, Perényi-féle fosztogatások, majd a török dúlás és a 150 éves bérbeadási, erődítményjellegű, illetve nagyrészben romos helyzetet mutató állapot után a középkori felszerelési tárgyak zömben elpusztultak, elkallódtak, lappanganak. A berendezéseket, felszereléseket, műalkotásokat azért ismertetem a forrásanyagok alapján kronologikus felsorolásban (műalkotásonkénti csoportosítás helyett), mivel véleményem szerint ez a módszer az újjáépítés, újrafelszerelés időszakát jobban megvilágítja; áttekinthetőbbé teszi az akkori szükségletek és lehetőségek alakulását, a pálos atyák problémáinak jelentkezését és azok súlyozását; a művészekkel való kapcsolatok alakulását. A szakosító csoportosítást a szakterületek kutatói inkább elvégezhetik. 131. A 110. a. i. háztört. okmány. 132. Voit i. m. 386—387. 133. OL Kam. Lt. AP Fasc. 170. Conv. Sajó-Lád. Fol. 95—98. No. 25.
