A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
JOÓ Tibor: A sajóládi pálos kolostor
A SAJÓLÁDI PÁLOS KOLOSTOR 149 még 13 méteren át folytatódik nyugat felé a kolostorépület. Sajóládon a szentély záródásának külső vonala 3,5 méterrel lép ki a kolostorépület keleti homlokzati vonalán túl, a templom nyugati homlokzati vonala elé kilépett kolostorszárnyat pedig lebontották, azonban ha akár a leltári leírások alapján, akár az 5-ös számú felvétel figyelembevételével rekonstruáljuk a lebontott északi és nyugati szárnyakat is, akkor kb. 8 méteres kiugrást tételezhetünk fel (és hogyha ehhez hozzászámítjuk a toronykiépítés által keletkezett templomszakaszt, akkor a korábbi kiugrás itt is kitehetett 12,5—13,0 métert!). Nagyon érdekes, hogy a teljes templomhossz mind Sajóládon, mind Sátoraljaújhelyen és Nagyvázsonyban 33—33 méter. TERVEZŐK, ÉPÍTŐK A kolostor és templom XIV— XV. századi tervezőiről, kivitelezőiről nincsenek adataink. Ismerjük azonban a XVIII. század második évtizedében elkezdett helyreállítást újjáépítés tervezőjét és irányítóját Joannes Baptista Carlone egri építőmester személyében, aki 1720. július 28-án részt vett az új templom felszentelésén és a konvent alapkőletételénél. 129 Az 1721—1723 években, de azt követően is ismét olvashatjuk a Miklós, Lipót, Péter, Mátyás kőművesek, Ferenc segédmunkás, Dániel és János asztalosok stb. neveit, a részükre kifizetett díjazásokat. Az 1682 körül született és 1747. augusztus 11-én Egerben elhunyt Giovanni Battista Carlone építész működésével és jelentőségével röviden foglalkoznunk kell. Az olasz eredetű családból Ausztrián át Magyarországra került G. B. Carlone 1712-ben pallérként tűnik fel Egerben, előbb Telekessy, majd 1715-ben gróf Erdődy püspökkel köt különböző szerződéseket. Mesterként dolgozik a székesegyháznál, majd annak kriptaépíkezésén; ezt követően a püspöki rezidencia földszintjét és emeletét építi; építi a felnémeti templomot és a püspöki majort; megtervezi a kerecsendi fácános házat; felépíti a kerecsendi templomot; ő a debreceni piaristák templomának is az építője; ő emeli az egri misericordianusok rendházát; a demjéni (ma: deméndi) templomot; megtervezi a miskolci minoriták templomát; ő építi a füzesabonyi, a makiári, az egerszalóki templomot; a szolnoki ferences templomot. Az egyik legnagyobb szabású építkezése az egri jezsuita rendház. Több kastély felépítését, átépítését is tervezte és irányította. A munkásságát eddig leginkább méltató Voit Pál — aki szerint Carlone „személye az egész magyar barokk építészetünk történetét színesebbé és gazdagabbá teszi" 130 — 10 jelentős egri építkezésen kívül 9 vidéki kastély és 8 templom építkezésére utal, de nem szerepelteti a sajóládi pálos építkezésben játszott szerepét. A sajóládon végzett munka méltán sorakozik a nagy építőmester említésre méltó művei közé. Az 1766. évben készült új torony terveit más, de ugyancsak említésre méltó építész készítette, 1768. szeptember 26-i bejegyzésben olvashattuk, hogy az 129. A 81. a. i. okmány. 130. Voit Pál: Heves megye műemlékei I. Bp., 1969. 122—134; 316—317.
