A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
JOÓ Tibor: A sajóládi pálos kolostor
146 JOÓ TIBOR kétszintesen építették meg. Akeleti szárny teljesen megmaradt keleti folyosóján, valamint az erre merőlegesen két ág megmaradt részeinek méreteiből megállapíthatjuk, hogy a keresztfolyosó szélessége mindenütt 2,60 méteres volt. A négyszögben épült kerengőből nyíltak: a sekrestye, káptalan terem, ebédlő, cellák, irodák, műhelyek, raktárak. Folyosórészletet a 7. számú felvételen mutatunk be. Azt is tudjuk, hogy megvolt a quadrum-kút is, hiszen még 1765. szeptember 16-án is följegyzik, hogy a „konvent belső kútjának tetőzetét" — amely egyébként rövidesen összeomlott volna — lebontották a mecenzéfiek, hogy újból, alapjaiból, az egész kutat felépítsék. 127 Ezt a kutat századunkban tömték be; igen érdekes anyagot nyújthatna feltárása a régészeknek. 8. sz. felvételünk a hajdani belső udvar részletét ábrázolja. A templom főhomlokzata itt is nyugatra, egy kis térségre néz. A térségből nyílott — észak felé, a kolostor lebontott egyik szárnyának oldalhomlokzatán — a kolostori főbejárat is, bár későbbi időkben a kolostorépületen ma is meglevő nyugati és keleti bejáratot is nyitottak. A keleti bejárót és a felette levő, angyalok által tartott pálos címert 9. sz. felvételünk mutatja be. (A pálosok pálmafáját és oroszlánjait a templombejárat felett is dombormű ábrázolja. 10. kép). A templom Sajóládon is a kolostor déli oldalán volt és van; szentélye keletelt, a nyolcszög három oldalával záródik. A templom főhomlokzata enyhén kiugratott középrésszel és pilaszterekkel tagolt, alul a középtengelyben a pálos attribútumokkal díszített kapuzat, két oldalt egy-egy kisebb ablak, fölöttük 3 kosáríves záródású és szemöldökpárkánnyal hangsúlyozott nagy ablak. A főhomlokzat fölött emelkedik íves féloromzatokkal közrefogva a torony. A déli oldalhomlokzat egyszerű, falsávokkal és sima párkányfrízzel tagolt, a falmezőkben szegmensíves záródású, egyszerű keretelésű ablakokkal. Ez a kiképzés folytatódik a szentélyen is, amelynek három záróoldalán azonban nincs ablak. A 33 és fél méter teljes hosszúságú templomnak a szentélye hosszúkásán nyújtott ugyan, de a 10 méteres hosszúsága, 6,5 méteres belső szélessége megfelel a szokásos pálos szentélyméreteknek és arra utal, hogy területileg is követte a korábbi, a középkori kiépítettséget. A 16,5 méteres belső hosszúságú (8,70 m szélességű) hajó már nyújtottabb a korábbi középkori pálos templomok hajóinál, hiszen azok körében (különösen az átépítésük előtt korán elpusztult kolostorok templomainál — pl.: Szentlélek, Martonyi, Gönc, Salföld stb. —• igazolható ez) rövid volt a hajó, mert nem lelkipásztori céllal, hanem szerzetesliturgia számára épült, s csak 1401-ben kapták meg a pálosok IX. Bonifác pápától a „facultatem studenti"-t (a tanulás lehetőségét), majd 1417-ben engedte meg V. Márton, hogy a pálosok nyilvános szentbeszédeket tarthassanak templomaikban és a világiak gyónását is meghallgathassák. A szerzetesközösség a konventmiséken a nagyobb méretű szentélyben helyezkedett el. A nyújtott, 4 boltszakaszos sajóládi templomhajóból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy már a korábbi, a XV. század első évtizedeiben épített templomnál is számoltak a nagyobb számú világi részvételével, hiszen — amiként a történeti részben is említettem — 1400 novemberében már búcsút engedélyeztek a sajóládi pálos 127. OL Kam. Lt. AP Fasc. 188/a. Conv. Sajó-Lád. No. 6. Fol. 53.
