A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)
HELLEBRANDT Magdolna: A szerencs-taktaföldvári kőbaltalelet
A SZERENCS-TAKTAFÖLDVÁRI KŐBALTALELET 13 talált átfúrt lemez, valamint a csókái telepen talált levél alakú, több helyen átfúrt csontlemez. 10 A kőbalták elrejtése külön figyelmet érdemel. Korek József kandidátusi disszertációjában utal a kőbalták kiemelt szerepére. 11 Hódmezővásárhely-KÖkénydombon a 14. házban 12 több tárolóedény mellett volt egy láda formájú szegletes edény, melyet elmozdíthatatlanul a földbe tapasztottak. Az edény négy sarka és közepe alatt a földön egy-egy kőbalta, illetve töredék volt. A balták trapéz és kaptafa alakúak, illetve töredékesek. A kiskörei ásatás 13 24., 25. felületében levő, kerek alaprajzú házban, a letapasztott padlózatban talált az ásató élével felfelé álló, megdőlt helyzetű kőbaltát. Rontott példány. A kökénydombi darabok is sérültek. A Taktaföldváron előkerült baltákat szintén törötten, csorbán tették az edénybe. Anyaguk többnyire kontakt kőzet, tehát könynyen törik. Az egyetlen ép darab (III. t. 1. kép) viszont kovás agyagból készült, s ez olyan puha, hogy nem használhatták. A balták anyaga, állapota miatt nem gondolhatunk kereskedelmi árukészletre. A görgetegi telepen és az aszódi temető 111. sírjában (Kalicz Nándor ásatása) szintén találtak kőbaltát, élével felfelé állítva. 14 A taktaföldvári balták elrejtése is azzal a népi hiedelemmel függhet össze, amely a baltáknak gonoszűző, bajelhárító mágikus erőt tulajdonít. 15 Kaptafa és trapéz alakú balták egyaránt előfordulnak a tiszai kultúra lelőhelyein. A telepen előkerült leletanyagban megtalálható a szigony (V. t. 7. kép), mely már került elő az ásatásokon is, 16 de megfigyelhető a csókái telepen, 17 a hódmezővásárhelyi Kökénydombon 18 is. Lapos, átfúrt, kúp alakú hálósúlyokhoz (II. t. 2—3.) hasonló a Dévaványáról és a Kökénydombról ismert darab. 19 Agyaggolyó, illetve szövőszéknehezék ismeretes 20 Kökénydombról és Kisköréről. A Tiszai kultúra anyagában kaptafa alakú kőbalta átfúrás kezdetével szintén a Kökénydombról 21 ismert. Kerek, lapos átfúrt mészkőgyöngy KisköreGát temetőjében több sírban előfordult, 22 Csókán 23 mintegy háromezer darab volt. Kova általánosan megtalálható a telepeken. Többnyire retusálatlan pat10. Banner i. m. 43., XLV. 43. valamint Korek i. m. 180. Banner János és Korek József: Negyedik és ötödik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon. Archaeologiai Értesítő, 76. (1949.) Igen szép, díszített, agyarból készült amulett IX. 39. 11. Korek \. m. 362—364. 12. Banner—Foltiny, i. m. 12—13. V. 1—4., 6. 13. Korek i. m. 364. 14. Korek i. m. 366—377. 15. Korek i. m. 364—365. vonatkozó irodalommal. 16. Kemenczei—K. Végh i. m. 512. 9. kép. Korek i. m. XXXVII. 1. 17. Banner /., Acta Archaeologica XII. (1960.) XLVI. 15—46. 18. Banner—Korek i. m. XIV. 1—5. 19. Korek József: Neolitikus telep és sírok Dévaványán. Fólia Archaeologica, XIII. (1961.) 5. ábra 12. Banner János: A harmadik ásatás a Hódmezővásárhely melletti Kökénydombon. Archaeologiai Értesítő, 78. (1951.) XV. 15. Ugyancsak lakóház omladékában talált Banner János nagyobb mennyiségű nehezéket Kopáncson, s Gazdapusztai Gyula Gorzsán. Lásd Banner János: A kopáncsi és kotacparti neolitikus telepek és a tiszai kultúra III. periódusa. Dolgozatok, Szeged, VIII. (1932.) 12. és XVI. alsó kép. Gazdapusztai i. m. 25. 20. Banner—Korek i. m. IX. t. 22—23., 28. Banner János, Archaeologiai Értesítő, 78. (1951.) XV. 17. Korek J, Kandidátusi értekezés XXX. 9—16. XXXV. 1. 21. Banner—Foltiny i. m. IV. 8—9. Banner J., Archaeologiai Értesítő, 78. 0951.) XV. 11., XX. 10. 22. Korek i. m. 187. és I. 3. Például az 1. 18. 21. 24. 28. sírokban. 23. Banner J., Acta Archaeologica XII. (1960.) 34., LVI. 1.
