A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17-18. (1979)

GÁDOR Judit–HELLEBRANDT Magdolna–SIMÁN Katalin: A Herman Ottó Múzeum 1977. évi ásatásai és leletmentései

114 GÁDOR JUDIT—HELLEBRANDT MAGDOLNA—SIMÁN KATALIN ten egy kb. fél méter vastag fekete kulturréteget lehetett megfigyelni, amely mintegy 20 m hosszan húzódik a falban. A telepnek csak kis része maradt meg. Ltsz: 78. 41. 1—14. (Simán Katalin) Szendrő — ref. templom (edelényi jrás) 1978. október 22-én jelentés érkezett a szendrői református templom gondnokától, Horváth Páltól. Meszesgödör ásása közben falmaradványokra bukkantak. 1978. október 26-án végeztük el a leletmentést. A templom D-i oldalán 3,5 x 2—2,5 m-es szabálytalan alakú gödörben találták a falakat. A gödör K-i felében helyezkedik el egy pillérmaradvány és ehhez kapcsolódik egy, a templom D-i falával párhuzamos, keletre tartó fal. Ez a fal a meszesgödörben nem ér véget. A gödröt 135 cm mélységben ásták ki, itt még sehol sincs meg a gödör alja. Amennyire meg tudtuk állapítani, a pillérmaradvány és a keletre tartó fal egybeépült. A falmaradványokat felmértük, lerajzoltuk és lefényképeztük. A gödörből előkerült földben semmiféle leletanyag nem volt, így nem tudtunk következtetni a fal korára. (Wolf Mária) Tiszakarád — Inasa (sátoraljaújhelyi járás) Koncz György (Tiszakarád, Legelő sor 8.) Tiszakarád — Inasa lelőhelyen, a csatorna mellett, a falu utolsó házával szemben 5 sírt tárt fel. A sírok csontvázasak. Tájolásuk D—É. Mélységük 70—80 cm. A sírok egymástól kb. 3 m távolságra helyezkednek el. A sírok feltárásánál szakember nem voltjelen. A nem hiteles feltárás miatt a két sírból előkerült mellékletek helyzetét nem figyelték meg. Ezek a mellékletek a következők: 1. sír — 1. Korongolt edény, peremrészén három plasztikus borda. Szürke, p. átm: 9,2 cm; f. átm: 2,7 cm; M: 6,2 cm. 2. Lándzsahegy. Vas. H: 22,6 cm; levelének hossza: 9,2 cm. (5. kép). 2. sír — 1. Lándzsahegy. Vas. H: 30,6 cm. Hiányos. Gyarapodási napló száma: 63/1978 Tomor — Gyanda (edelényi járás) Győrífy György erre a dombra lokalizálja Gyanda középkori falut. Pesthy F. kéziratos helységnévtárában is szerepel dűlő névként. A mai faluban is él ez az elnevezés, a falubeliek úgy tudják, hogy itt volt a régi falu. A domb mindkét oldalán keveredik a bronzkori anyag az Árpád-korival. A domb Ny-i oldalán erősen égett, vörös és fekete rögöket figyeltünk meg, valószínűleg házak nyomait. (Wolf Mária) Vizsoly (encsi járás) Lukács István hernádcécei lakos bejelentette, hogy Vizsolyban, a gépállomás területén gödör ásása közben a markológép díszített cserepeket dobott felszínre. A bejelentő eltette a cserepeket — egy tál és három kis korsó töredékei — és a mellette talált két emberi csonttöredéket. A gépállomáson további kutatást nem lehetett végezni, és megfigyelni sem lehetett semmit, mivel a gödröt odaérkezésünkkor már teljesen kitöltötték mésszel. A leletek a bronzkorból származnak, csontvázas temetkezésből. (Simán Katalin)