A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

CSÓKÁS János–GÁBOR Judit–GYULAI Ákos: Geofizikai módszerek az archeológiai kutatásban

GEOFIZIKAI MÓDSZEREK AZ ARCHEOLÓGIAI KUTATÁSBAN 15 szerint régészeti feltárásra kijelölendő területet előzetes geofizikai térképek alapján célszerű körülhatárolni. Ez történt az Abaújvári Földvár későbbi fel­tárási területére vonatkozóan is. A geoelektromos rétegszelvénytérképnek a már feltárt temetőkápolna­romhoz csatlakozó folytatását a 10. kép mutatja. Ezen együtt láthatók a 4. képen már bemutatott izovonalak és a csatlakozó, még fel nem tárt terüle­ten mért izovonalak is. Látható, hogy a templom alapfalai, omladékai és a körülötte elhelyezkedő temető folytatódnak a 70-es izovonallal körülvett te­rületen. Ezután zavartalan zóna következik. A 11. képen térbeli ábrázolás mutatja a 2 m-es szint izoohm vonalai alatt 2 m-es és a 3 m-es szint között a talaj különböző fajlagos ellenállású zónáit. Látható a templom alapfalainak földalatti elhelyezkedése és folytatása a még fel nem tárt területen. A geo­elektromos térkép alapján most már a régész konkrét objektumra ásathat tervszerűen, mivel előre látja annak elhelyezkedését és csak az így kijelölt te­rületet szükséges a tulajdonostól a feltárás idejére igényelni. 4. Mágneses mérések Az archeológiai leletek között gyakran vastárgyak is előfordulnak, ame­lyek azonban a talaj fajlagos ellenállását nem változtatják meg olyan nagy térfogatban, ami geoelektromos mérésekkel kimutatható lenne. Mágneses mé­résekkel azonban viszonylag kis vastárgyak (patkó, mezőgazdasági szerszám) is kimutathatók, ha a magnetométer elég érzékeny és a vastárgy nincs túl mélyen. Az Abaújvári Földvár területén talált kb. 2 m-es, vízszintesen fekvő vasrúd mágneses hatása látható a 12. képen rajzolt izogamma térképen. A hatása az általa okozott minimum és maximum között kb. 20 gamma. Mágneses testek helyzetét és mélységét a geofizikában gyakran az izo­gamma maximum és minimum legnagyobb értékén átfektetett szelvényből szokták számítással meghatározni. A kézikönyvekben sok hasonló példa és szabály található. Az említett anomáliákon át szerkesztett mágneses szel­vényt a 13. kép mutatja. Ezen látható a tárgy mélysége, nagysága, elhelyez­kedése és az okozott mágneses rendellenesség is. 8 Csókás János—Gyulai Ákos II. ARCHEO-GEOFIZIKAI TÉRKÉPEK ALAPJÁN TERVEZETT BORSOD MEGYEI ÁSATÁSOK TAPASZTALATAI 1. Nagy kiterjedésű régészeti feltárások tervezésének egyik nagy problé­mája, hogy a felszíni leletek nem nyújtanak kellő támpontot az ismeretlen szerkezetű objektumok és a régészetileg indifferens területek elkülönítésére. Az eddigi gyakorlat szerint a módszeres „átfésülés", a hagyományos régészeti feltáró munka gyakran eredményezett üres szelvényeket, hosszú, csak szaka­szonként értékelhető kutatóárkokat. Az is előfordulhat, hogy az ezek által

Next

/
Oldalképek
Tartalom