A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

VIGA Gyula: Kecsketartás az Aggteleki Karszton

320 VIGA GYULA 5. kép. A kecskék kihajtása csordával (Teresztenye) is jelzi. Jelenleg csak Teresztenyén tudunk télen is kijáró kecskenyájról. Itt Szent György naptól (április 24.) Szent Andrásig (november 30.) a csordával jár a kecske, s decembertől áprilisig a csordás őrzi a kecskéket. A szomszédos Színből a kecsketartó gazdák Teresztenyére hajtják telelni az állataikat. Amikor nincs bak Szinben, akkor már augusztus végén Teresztenyére hajtják az állatokat. Ott űződnek meg, s ott marad tavaszig. Ha van bakkecske, akkor Miklós napkor (december 6.) hajtják át a kecskéket Teresztenyére, s ott maradnak május l-ig, a szini csorda kihajtásáig. 1 állat után 150—200 forintot fizetnek a teleltető pásztornak. Ez a rendszer csak az utóbbi 10 évben alakult ki, mióta Szinben nincsen télen is kijáró disznónyáj. Más faluból a teleltetésre nincs adatunk. A pásztorok saját kecskéiket mindig az általuk őrzött állatcsapattal hajtották, így még a makkos kondákban is fellelhetők voltak a kecskék. A juhászok kecskét általában nem tartottak. A kecskenyáj őrzője a kecskepásztor. Más állatfajokkal való legeltetéskor nem jelölik meg, hogy kecskéket is őriz, ilyenkor csak csordásról, kondásról vagy disznópásztorről, juhászról beszélnek. A pásztorok bérére vonatkozóan — éppen azért, mert a kecske legeltetése más állatokhoz is kötődik — nehéz