A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

DÖMÖTÖR Sándor: Geszten Józsi Borsodban II. közlemény

GESZTEN JÓZSI BORSODBAN II. KÖZLEMÉNY 259 A boltban selymet lopó nemes kisasszony figurája az osztályellentétek hajdani megjelenését őrzi ebben a fejezetben: A kisasszony Pozsonyban, — Ne bántson engem az úr, Selymet lopott a boltban. Mert az apám földesúr! A kisasszonyt megcsípték, — Ha az apád földesúr, Selymet tőle elvették. Selymet lopni ne tanulj!

83 Geszten Józsi kisasszony-kalandja keveredik a könnyű életű nők cifrálkodását gúnyoló nótákkal, bár a szóhagyományban megőrzött kaland mozzanatai annyira valószínűtlenek, hogy inkább vélnénk Mátyás-trufának, mint betyárcsínynek. A kisasszonykodás nem illik a szilaj fiatalemberek hetyke viselkedéséhez : mélyebb folklorisztikai rétegekből valónak gondoljuk. Béres András egyik adatközlője, Nagy Pál elmondja, hogy Geszten Józsi fényes nappal is bemerészkedett a városba, vagyis Nyírbátorba. A mai Vasút utcában volt akkoriban a rőfös zsidó boltja. Geszten bement és egy öltözet ruhát kért a feleségének. Azt mondja a boltosnak: — Próbálja csak fel ezt a ruhát, hogyan áll, mert a feleségem olyan állású, mint maga! — A boltos fel is öltözött a fehércseléd ruhába, Geszten meg felmarkolta a pénzt a fiókból és kilépett az ajtón. Ment gyorsan elfelé. A boltos meg női ruhában szaladt utána és kiáltozott: — Fogják meg! Fogják meg!... Erre Geszten azt tanácsolta a járókelőknek, hogy fogják meg a boltost: megbolondult nyilván, mert női ruhában szaladgál az utcán. Mire észbekaptak, Geszten messzejárt a zsidó boltos pénzével.

84 Ez már betyárcsíny: furfangos és merész. Kálmány Lajos Mezőtúron jegyezte fel a kisasszonyruhába öltözött betyár merész kalandjáról szóló nótát: Jáger Jóska nagy huncut volt, „Válogasson a kisasszony, Míg ezen a világon volt. Ne siessen olyan nagyon!" Felöltözött lányruhába, „Sietek én, görög uram, Pipipiros rokolyába. Sokfelé van az én utam." Végigsétált a piacon, A szegedi akasztófa A piacon mint kisasszony. Márványkővel van kirakva, Bémegyen a szélső boltba, Míg a töve ki nem száradt, Válogat a viganókban. Jáger Jóska rajtaszáradt.

85 Ebben a változatban érvényesül a művészi szerkesztés archaikus jellege, — de nem is Gesztenről szól. Ortutay Gyula a változathoz fűzött megjegyzésében felhívja a figyelmet, hogy „Jáger Jóska balladájának témája: a lányruhába öltözött betyár kalandja kedvelt tárgya volt a ponyvatörténeteknek; előfordul Rózsa Sándor bandájával kapcsolatos elbeszélésekben, feldolgozzák Tömörkény, Békefi Antal, Palotás Fausztin is." Arra is utal, hogy másutt Gesztenről mondják el a történetet: nyilván ismertek prózai változatokat is e cseles históriáról.

86 Egyelőre Jáger Jóskáról történeti adatokat nem ismerünk, ezért inkább