A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

NIEDERMÜLLER Péter: Interetnikus kapcsolatok a Zempléni-hegység falvainak szokásrendszerében

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK A ZEMPLÉNI-HEGYSÉG FALVAINAK SZOKÁSRENDSZERÉBEN NIEDERMÜLLER PÉTER A Zempléni hegység falvainak lakossága az etnikai összetétel szempontjából meglehetősen változatos képet mutat. A 17. század legvégén meginduló, és szinte az egész 18. századon keresztül húzódó népmozgások, migrációs folyamatok szinte teljesen átalakították e terület etnikai struktúráját. Szervezett telepítések, vagy spontán vándorlások nyomán megjelentek a német telepesek (Rátka, Hercegkút, Károlyfalva, Sima), a szlovák (Háromhuta, Vágáshuta, Kishuta, Nagyhuta, Hollóháza stb.) és kárpátukrán jobbágyok (Mogyoróska, Komlóska, Filkeháza, Baskó, Mikóháza stb.). Ezek az etnikumok gyakran egyetlen közösségen belül is erősen keveredtek, a német telepesek kivételével. A szlovák és kárpátukrán népcsoportok etnikai tudatuk fokozatos elsorvadása nyomán számos településen belül teljes mértékben összekeveredtek.

1 A néprajzi kutatás mindig szívesen vállalkozott a különböző etnikumok, etnikai csoportok kulturális sajátosságainak feltárására, az interetnikus kapcsolatok rögzítésére. Tanulmányomban arra törekszem, hogy az adott terület kalendáris szokásainak rendszerében felvázoljam a jellemző interetnikus kapcsolatokat. Részleteiben csupán néhány jellegzetes elemet, komplexumot vizsgálunk, s ezeknek a sajátosságoknak a tükrében igyekszünk majd az egész rendszerre érvényes megállapításokat tenni. A Zempléni hegység falvaiban (Mogyoróska, Háromhuta, Regéc, Baskó, Komlóska, Rudabányácska) András napkor a leányok kendermagot vetettek a „favágatóra", tőkére, s azt valami rossz nadrággal, papuccsal, vagy valami más, de feltétlenül férfitől származó ruhadarabbal behúzták, elboronálták. Közben mondogatták: András, András, kendert vetek rád, adja Isten tudtomul, hogy ki leszen a férjem! Ez a szokásforma, bármilyen jelentéktelennek is látszik, mégis fontos kapcsolatokra mutat rá. Ezek a formák különösen a kárpátukránok lakta területeken dominálnak.

2 A Bereg megyei szokásleírás

3 szinte szó szerint megegyezik az általunk közölt adattal. Hasonlóképpen, még szövegében is megegyezik adatunkkal a huculoknál lejegyzett szokásforma.

4 E néhány adat is teljesen egyértelműen bizonyítja az adott szokás északi irányba mutató kapcsolatait. Az előbbi példában említettnél lényegesebb összefüggésekre mutat rá egy Luca napi szokás. Mogyoróskán, Regécen és Óhután az idősebb emberek halványan még emlékeznek arra, hogy Luca estéjén megjelent a fonóban két felismerhetetlen figura, egyesek szerint valamilyen fehér ruhába, mások szerint