A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

LAGZI István: Lengyel menekültek tábori viszonyai Észak-Magyarországon

LENGYEL MENEKÜLTEK TÁBORI VISZONYAI ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON 163 Grosz Elemér csízi, Veisz Adolf bánrévei és Goldberger Arnold ózdi kereskedőkkel. A kereskedők szállították a szökéshez szükséges civil ruhák egy jelentős részét, a hiányzó részt Budapestről szerezték be. Az Ipoly menti táborokban levő katonai személyek szintén „szöktető hálózat" segítségével tettek eleget a tábor elhagyására felszólító parancsnak. A szökés (Budapestre illetve a magyar—jugoszláv határra való utazás) gyakorlati kivitelezését Kántor Ferenc balassagyarmati lakos (könyvügynök és bérautófuvarozó) Lovász István, Vitális László és Szakmári József gépkocsivezetők bevonásával vállalta.

50 A kassai VIII. hadtestparancsnokság jelentése szerint a lengyel tisztek az áthelyezéseket is a szökések szervezésére vagy éppenséggel szökésre használták fel: „Gr. Skarbek Stanislaw a jolsvai gyűjtőtáborban ezelőtt mintegy 3 héttel mindössze egy (!) napig volt ott, azóta nyomtalanul eltűnt — ottani tiszttársainak állítása szerint már Franciaországban van."

51 Néhány esetben a szöktetést szervező lengyel személy is ismertté vált. A jolsvai lengyel katonai táborban az 1940. február 27-én kelt jelentés szerint a táborban a — Franciaországba irányuló — szökéseket dr. Mieczyslaw Mlotek őrnagy készítette elő. Mlotek dr. 1940 januárjában észrevette, hogy az északkelet-magyarországi „lengyelszöktetési" akciók (részben) ismertté váltak, ezért a táborparancsnokságtól egy hónapi szabadságot kért amelyet Budapesten töltött el. Mlotek őrnagy azonban „...szabadsága leteltével nem vonult be a (jolsvai) táborba, hanem a b.(uda)p3sti lengyel követségen szervezte tovább a szökéseket. A H. M. 21. osztálya kárte az I. hadtestparancsnokságot, hogy „...dr. Mlotek letartóztatása esetén két hónapi büntetésének letöltése végett a Siklósi-i büntetőtáborba kísérendő. Nevezett kinyomozására súlyt helyezek és letartóztatása ide (21. osztály) haladéktalanul jebntendő."

52 Az I. hadtestparancsnokság nyomozással megbízott „K" tisztjei viszont kiderítették, hogy Mlotek nevű személy a lengyel követségen és konzulátuson ismeretlen, tehát álnéven dolgozik. A hadtestparancsnok biztosította a H. M. 21. osztályát, hogy „Berendezkedtem arra, hogy dr. Mlotek Mieczyslaw lengyel őrnagynak a követségen való megjelenéséről lehetőleg értesüljek.

53 A nyomozás során az is kiderült, hogy „Mlotek őrnagy az utóbbi időben (1940 február—június — L. I.) a budapesti lengyel főkonzulátuson (dr.) Junacki néven tevékenykedett. A budapesti I. hadtestparancsnokség „K" (kémelhárító) beosztottai Mlotek őrnagyot a Váci utcában őrizetbe vették s a váp. (városparancsnokság) fogdába kísérték.

54 Mlotek őrnagy távozásával a jolsvai táborban nem szűnt meg az evakuáció szervezése. A jelentésekből arra lehet következtetni, hogy Mlotek őrnagy távollétében egyszerre több „lengyel megbízott" is működött a jolsvai lengyel táborban. 1940 februárjában Nagycenkről a jolsvai táborba áthelyezett Jerzy Brendel, Eugeniusz Jagoda, Jan Niedznicki, Mikolaj Pawlusiewicz, Feliks Pawlowicz, Zygmunt Rusinkiewicz, Leopold Temersand, Stanislaw Warzecka, Edward Zólkiewicz lengyel hadnagyok (podporucznicy) és Jan Pisch főhadnagy (porucznik) ellen hamarosan az a gyanú merült fel, hogy a menekültek tervszerű szöktetésében tevékenyen közreműködnek. „Pawlowicz hadnagy a budapesti lengyel katonai attachenak megbízottja (volt) a nagycenki táborban."

55 Az abaújnádasdi táborban 1939 végén — 1940 elején Kazimierz Zielinski