A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

LAGZI István: Lengyel menekültek tábori viszonyai Észak-Magyarországon

158 LAGZI ISTVÁN látott panasziratot intézett Horthy kormányzóhoz. A panasziratból kiderült, hogy „... a táborból szükséges eltávozáskor nemcsak a lengyel tiszteket, de a tiszti hozzátartozókat nappal (is) feltűzött szuronyú őrök kísérik. Ugyanezen őrök éjjel puskával — feltűzött szurony nélkül — kísérik az internáltakat." A tisztek szóvátették azt is, hogy a táborban vízhiány van és az „... elhelyezésre szolgáló épület nem fűthető, téli szállásul nem alkalmas. Alsó helyiségek annyira nedvesek, hogy a ruhák teljesen átnedvesedtek, a csizmák, cipők megpenészednek."

27 Jan Zachodni internált alezredes felháborodása jeléül magyar fegyveres őrség által kísért lengyel katonákat ábrázoló képet festett. A lefényképezett festményt — többek között — az Abaúj, Borsod, Zemplén vármegyei lengyel katonai táborokban is terjesztették. A hadtestparancsnokság utasítására Zachodni alezredest március 10-én a tesmagi (büntető) táborba helyezték át, a „magyarok ellen izgató" fényképet ahol lehetett elkobozták.

28 A lengyel menekültek és a magyar lakosság kapcsolatának korlátozása, a baloldali érzelmű menekültek zaklatása több menekült táborban valóban nyugtalanságot okozott. 1940 Pünkösd vasárnapján tűz ütött ki a garanyi lengyel polgári táborban, a vizsgálat megállapította: „A tábor egyik fiatal lakója írásokat akart megsemmisíteni.. ."

29 A LENGYEL MENEKÜLTEK TOVÁBBI EVAKUÁCIÓJA ÉS AZ ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGI TÁBOROK A Magyarországra menekült lengyelek közül igen sokan néhány napos vagy hetes pihenő után legálisan, szabályos útiokmányokkal, vízumokkal ellátva, mások illegálisan elhagyták az ország területét, francia, majd angol érdekeltségű területekre utaztak, korabeli szóhasználattal élve evakuáltak.

30 A menekülés fő iránya 1940 tavaszáig Franciaország volt. Később a nyugat-európai német offenzíva megakadályozta a lengyel menekültek Franciaországban való gyülekezését. A lengyelek ezt követően a közel-keleti angol, francia területekre, Észak-Afrikába és Angliába igyekeztek.

31 A Nyugaton tervbe vett lengyel egységek felállításánál elsősorban a katonákra és a tiszthelyettesekre számítottak, ezek közül is azokra, akik katonai szempontból értékes, — páncélos, repülő, gépkocsivezető, vagy katonai szempontból használható polgári — szakképzettséggel rendelkeztek. A lengyel háborús emigráció célul tűzte ki a semleges illetve a nem hadviselő országokból a lengyel állampolgárok kivonását s francia, angol területeken — lengyel vezetés alatti — összpontosítását. A lengyelek szervezkedésére, tulajdonképpen az evakuáció kezdetére a Franciaországban levő lengyel kormánymegbízottak kiáltványa adott jelt. A kiáltvány felszólított minden fegyverforgatásra alkalmas lengyel férfit, aki harcolni akart Lengyelország felszabadításáért a német fasizmus ellen, hogy Franciaországban gyülekezzen és lépjen be a francia területen szervezett lengyel hadseregbe. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap (1939. okt. 6) tudósítása szerint a lengyel kormány felhívására tízezer belgiumi lengyel bányász belép a franciaországi lengyel hadseregbe. A Nyugat-Európában szervezkedő lengyel kormányhatóságoknak a lengyel