A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

CSÓKÁS János–GÁBOR Judit–GYULAI Ákos: Geofizikai módszerek az archeológiai kutatásban

GEOFIZIKAI MÓDSZEREK AZ ARCHEOLÓGIAI KUTATÁSBAN 15 szerint régészeti feltárásra kijelölendő területet előzetes geofizikai térképek alapján célszerű körülhatárolni. Ez történt az Abaújvári Földvár későbbi feltárási területére vonatkozóan is. A geoelektromos rétegszelvénytérképnek a már feltárt temetőkápolnaromhoz csatlakozó folytatását a 10. kép mutatja. Ezen együtt láthatók a 4. képen már bemutatott izovonalak és a csatlakozó, még fel nem tárt területen mért izovonalak is. Látható, hogy a templom alapfalai, omladékai és a körülötte elhelyezkedő temető folytatódnak a 70-es izovonallal körülvett területen. Ezután zavartalan zóna következik. A 11. képen térbeli ábrázolás mutatja a 2 m-es szint izoohm vonalai alatt 2 m-es és a 3 m-es szint között a talaj különböző fajlagos ellenállású zónáit. Látható a templom alapfalainak földalatti elhelyezkedése és folytatása a még fel nem tárt területen. A geoelektromos térkép alapján most már a régész konkrét objektumra ásathat tervszerűen, mivel előre látja annak elhelyezkedését és csak az így kijelölt területet szükséges a tulajdonostól a feltárás idejére igényelni. 4. Mágneses mérések Az archeológiai leletek között gyakran vastárgyak is előfordulnak, amelyek azonban a talaj fajlagos ellenállását nem változtatják meg olyan nagy térfogatban, ami geoelektromos mérésekkel kimutatható lenne. Mágneses mérésekkel azonban viszonylag kis vastárgyak (patkó, mezőgazdasági szerszám) is kimutathatók, ha a magnetométer elég érzékeny és a vastárgy nincs túl mélyen. Az Abaújvári Földvár területén talált kb. 2 m-es, vízszintesen fekvő vasrúd mágneses hatása látható a 12. képen rajzolt izogamma térképen. A hatása az általa okozott minimum és maximum között kb. 20 gamma. Mágneses testek helyzetét és mélységét a geofizikában gyakran az izogamma maximum és minimum legnagyobb értékén átfektetett szelvényből szokták számítással meghatározni. A kézikönyvekben sok hasonló példa és szabály található. Az említett anomáliákon át szerkesztett mágneses szelvényt a 13. kép mutatja. Ezen látható a tárgy mélysége, nagysága, elhelyezkedése és az okozott mágneses rendellenesség is.

8 Csókás János—Gyulai Ákos II. ARCHEO-GEOFIZIKAI TÉRKÉPEK ALAPJÁN TERVEZETT BORSOD MEGYEI ÁSATÁSOK TAPASZTALATAI 1. Nagy kiterjedésű régészeti feltárások tervezésének egyik nagy problémája, hogy a felszíni leletek nem nyújtanak kellő támpontot az ismeretlen szerkezetű objektumok és a régészetileg indifferens területek elkülönítésére. Az eddigi gyakorlat szerint a módszeres „átfésülés", a hagyományos régészeti feltáró munka gyakran eredményezett üres szelvényeket, hosszú, csak szakaszonként értékelhető kutatóárkokat. Az is előfordulhat, hogy az ezek által