A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

GÁDOR Judit–NOVÁK Gyula: Ásatás az abaújvári földvárban

42 GÁDOR—NOVÁKI Ásópapucs. Kissé hegyesedő formájú. Hossza 18,8, legnagyobb átmérője 17,7, két szárának legnagyobb szélessége 4—4,3 cm, mindkét végére ferdén lekalapált (4. kép). Magyarországon két darabot ismerünk a X.,

12 egyet a XI.

13 és egyet a 4. kép. Asópapucs a sáncból. Abaújvár 5. kép. Ép sarló a sáncból. Abaújvár XII. századból.

14 Valamennyi gömbölyű típust mutat. Hazánk területéről még ismerünk a későbbi évszázadokból is — XIII—

XVI. század között — néhányat.

15 Ezek hol gömbölyű, hol hegyesedő formájúak. Említhetünk még a régi orosz területről IX—

XIII. század közötti vas ásópapucsokat, melyek ugyancsak hol gömbölyű, hol hegyesedő alakúak.

16 Az abaújvári ásópapucsot tipológiai alapon nem tudjuk pontos évszázadhoz kötni, lelőkörülményei azonban az Árpád-korba helyezik. így az ilyen korai időkben ritka, kissé hegyesedő formájú vasásópapucsok számát gyarapítja. Sarlók. Az egyik teljesen ép, csak a nyéltüske vége törött le. A penge ívének belső átmérője 25, a nyéltüske jelenlegi hossza 8,6, a penge legnagyobb szélessége 2 cm. (5. kép). A másik sarló pengéje erősen elgörbült, alakja deformálódott. A nyéltüske vége visszakalapált. A pengeív jelenlegi belső átmérője 22,5, a nyéltüske hossza 11,7, a penge legnagyobb szélessége 2,3 cm. (6. kép). A Magyarországon,

17 illetve Szlovákiában,

18 eddig előkerült X. századi sarlók pengéje szélesebb és nagyobb ívű, közöttük az abaújváriakhoz hasonlót