A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

GÁDOR Judit–NOVÁK Gyula: Ásatás az abaújvári földvárban

ÁSATÁS AZ ABAÜJVÁRI FÖLDVÁRBAN 43 6. kép. Deformálódott sarló a sáncból. Abaújvár 7. kép. Szőlőmetszőkés a sáncból. Abaújvár nem találunk. A XI. századból már ismerünk az abaújvárit megközelítő formát Sorokpolányból.

19 Ugyanezt találjuk a IX—XIII. század között a cseh

20 és orosz területen.

21 Az abaújváriakkal azonos legkorábbi, XII—

XIII. századi sarlót Magyarországon Szabolcsból ismerjük.

22 Ugyanilyeneket közöltek még többet is hazánk területéről a XIII—XVII. századra datálva.

23 Utóbbiak lelőkörülményei azonban nem támogatják egyértelműen a kormeghatározásokat. Hasonló eredményre jutunk, ha a lengyel, orosz és cseh területek anyagát tekintjük át.

24 Újonnan feltárt, hiteles XV—XVI. századi sarlókon azonban a nyéltüske tengelyéhez sokkal közelebb kezdődik a penge visszahajtása, így az abaújvári sarlók a későközépkorba aligha sorolhatók.

25 Sarlóinkat tehát típusuk alapján a XII—XIV. századba lehet helyezni, de lelőkörülményeik ezen belül inkább a korai szakaszra vallanak. Szőlőmetszőkés. A baltás metszőkések típusába sorolható. Hossza 26,8, nyéltüske hossza 8, penge szélessége 5, baltarész szélessége 4, hossza 1,8 cm. Nyéltüskéjén famaradványok láthatók. A baltával szemközti pengerész valószínűleg szélesebb volt, kissé hiányos (7. kép). Ez az eszköz jelenti a kormeghatározás szempontjából a legtöbb problémát. A néprajzi adatok alapján annyit tudunk, hogy az ún. „fejremetszés" vagy „kopaszmetszés" eszköze.

26 Régészeti analógiákat vizsgálva ugyanilyen formájú és méretű tárgyakat nem találtunk. Hasonló baltás szőlőmetszőkés a legkorábbi időből egy XIII. századinak meghatározott tokajhegyaljai típus.

27