A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

GÁDOR Judit–NOVÁK Gyula: Ásatás az abaújvári földvárban

37 ÁSATÁS AZ ABAŰJVÁRI FÖLDVÁRBAN GÁDOR JUDIT—NOVÁKI GYULA Anonymus szerint Árpád a Sajóig és Sóvárig terjedő vidéken, így a Hernád völgyében is, valamint a Mátra alján elfoglalt területeken sok földet adományozott Ednek és Edemennek. Bár birtokviszonyaik a Hernád völgyében egyértelműen nem tisztázottak, az államalapítás korában már a tőlük származó Aba-nemzetség birtokolta e területek jelentős részét. Az abaújvári vár építésére közelebbi adatot nem ismerünk. Kézai Simon (1358) szerint Aba Sámuel király (1041—44) építette,

1 de eredete feltehetően a X. század végére, a magyar államalapítás idejére vezethető vissza. A korai időkben a határszéli Újvármegye ispánjának székhelyét is jelentette. Kezdetben esperességi székhely is volt. A vár ostromáról 1046-ból és 1106-ból vannak adataink. 1242. február 2-án a tatár még nem tudta elfoglalni, de rövidesen bizonyára ez is elpusztult a többi várunkkal együtt. A tatárjárás után 1251. és 1266. évi adatokból tudunk következtetni a vár fennállására, 1280—1323 között pedig több ízben adnak ki itt oklevelet. 1332-ben még említik a várnagyát.

2 A további adatok arra vallanak, hogy a vár elvesztette jelentőségét. Újvár a XIV. század végén a Perényi család birtokát képezte.

3 Kérésükre a király 1399-ben, majd 1405-ben adott engedélyt a vár újjáépítésére.

4 Az építkezésről nincs adatunk, de feltételezhetően nem éltek az engedéllyel, mivel egy évvel később, 1406-ban a közeli nagyidai birtokukra vonatkozóan nyújtottak be^ hasonló kérelmet.

5 A nagyidai várat 1411—1414 között fel is építették, s Újvár ezután e vár tartozékaként szerepel.

6 A továbbiakban még két említést ismerünk az abaújvári várral kapcsolatban: 1461-ben I. Mátyás a husziták elleni hadjárata idején széthányatta,

7 majd I. Ferdinánd serege 1556-ban a várat bevette és lerombolta.

8 Közelebbi adat egyik eseménnyel kapcsolatban sem áll rendelkezésünkre.

9 A vár a Zempléni hegység ÉNY-i nyúlványának végén van, alacsony v elkülönülő dombon. Alatta a Hernád folyik, félkörívben pedig a messze E-ra elnyúló vizenyős árterület övezi. A vár alakja megközelítőleg köralakú, több egyenes oldalrésszel. Átmérője a sánc tetejétől számítva 245 illetve 235 m, területe 3,9 ha. A sánc 3—4,5 m-es belső magassággal legnagyobbrészt ma is körbeveszi, a külső térszint fölé átlag 15 m-re emelkedik. Külső oldala — egy rövid szakaszt kivéve — a község házai által teljesen körbeépült és az udvarok végében legtöbb helyen erősen megrongálták a sáncot. Belső oldala azonban aránylag épnek mondható. A vár egész belső területe mezőgazdasági művelés alatt