A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

KUNT Ernő: Temetkezési szokások Pányokon

263 TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK PÁNYOKON KUNT ERNŐ Az alábbiakban bemutatásra kerülő anyagot a Borsod-Abaúj-Zemplén megye (egykor Abaúj vármegye) ÉÉK-i peremén, a csehszlovák határ közelében fekvő kis faluban: Pányokon gyűjtöttem. Munkám első részében a recens hagyományt ismertetem. A következő közleményben az anyag elemzését nyújtom, a vonatkozó szakirodalom ismertetésével. Pányok ma önálló tanácsú község, a megye encsi járásában. Területe 32 hektár. Lakóinak száma 345 fő, a lakóházak száma 98. Legközelebbi vasútállomása Zsujtán mintegy 10 kilométerre esik. Távolsági autóbuszjárat naponta négyszer halad át a falu határában.

1 Jellemző képet kapunk a falu fokozatos elnéptelenedéséről, ha összevetjük az 1926. évi, az 1962. évi és az 1973. évi népesedési adatokat.

2 Pányokon 1926-ban 434 lakos élt, s 91 ház állott. 1962-ben 445 fő élt itt — 11-gyei több a 35 évvel azelőttinél —, s a lakóházak száma 99.1973-ban már csak 345 ember él itt — 11 év alatt 100 fővel csökkent a népesség —, a lakóházak száma 98, az elhagyott lakásoké 40. Az 1926-os népszámlálás a falu lakosságát magyarnak s reformátusnak tünteti fel. A lakosságnak az a része, amely még ma is ott maradt, hű református vallásához. A családfenntartó második generáció tagjainak kétharmadánál is több a környező városokban talált munkára, s így csak hétvégeken tér vissza családjához. A faluban élők az Abaújvárt, Pányokot, Kékedet egyesítő mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgoznak. A második világháború előtt minden család a mezőgazdaságból élt. A lakosság túlnyomó része törpebirtokos volt. A mezőgazdasági munka jellegzetes kiegészítője a téli erdőlés volt, annál is inkább, mert a falu határában fekvő erdők nagy részét a pányoki Erdőbirtokossági Társulás tartotta kézben.

3 Pányokon ipari, vagy ipari jellegű létesítmény nincs és nem is volt. Pányokot okleveleink 1263-ban említik először Panc néven. Ekkor Pányoki Jakab nemesi birtoka a falu, amely 1319-ig a Pányoki Jakab fia által alapított ruszkai Dobó család birtokában marad.

4 A falubeli mondák szerint Pányok Aba Sámuel menedékhelye volt, aki a közeli Abaújváron álló erődített földvárából titkos földalatti alagutat ásatott a pányoki határig, melynek bejáratát ma is számontartják a falubeliek a Pincék néven. Később Mátyás király kedvelt vadászterülete a pányoki határ. Sokan azt is tudni vélik, hogy a mai kocsma helyén állott az az erdészház, amelyben kíséretével megszállt a király. Majd Rákóczi birtoknak tartja a pányoki