A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

VERES László: Adatok az avasi egyház 16–19. századi gazdálkodásához

91 ADATOK AZ AVASI EGYHÁZ 16—19. SZÁZADI GAZDÁLKODÁSÁHOZ VERES LÁSZLÓ A múlt század derekától napjainkig nagyszámú, az avasi egyház történetével foglalkozó feldolgozás látott napvilágot. Kun Miklós, Nemes József, Vahot Imre, Vereby Soma és Zelenka Pál részeredményeit Szendrei János ötvözte egésszé anélkül, hogy a közölt adatok forráskritikáját elvégezte volna. Borovszky Samu, Marjalaki Kiss Lajos, Tóth Balázs és Leveles Erzsébet részben a Szendrei által kialakított alapképet vették figyelembe, de látva annak ellentmondásait újabb részkutatásokat végeztek. Hasonló elvek vezették az utóbbi években megjelent munkák szerzőit is, ifj. Horváth Béla, Megay Géza, K. Kovács László és Bodó Sándor kutatásait.

1 A gazdag irodalom ellenére az avasi egyház történetének megírása napjainkban is komoly nehézségekbe ütközne, a továbblépés egyedüli útja az újabb vizsgálati szempontokon alapuló részkutatásoké. Marjalaki Kiss Lajos a Református Egyházi Értesítő és Történelmi és Régészeti Közlemények című kiadványokban több olyan tanulmányt közölt, amelyek arra utalnak, hogy a gazdaságtörténeti jellegű vizsgálatok egyfajta lehetőséget biztosíthatnak az avasi egyház történetéről ismert kép bővítésére.

2 Ilyen vizsgálatnál felmerül annak lehetősége is, hogy Miskolc feudalizmuskori gazdaságtörténetének feltárásához közvetve segítséget kaphatnánk, mert az avasi egyház és a város gazdaságtörténete elválaszthatatlanul összefügg. Az avasi egyház gazdálkodásának vizsgálatakor alapvetően fontos feladat tisztázni, hogy az 1700-as évek elejéig Miskolc egyetlen parochiális egyháza. mikor vált a város egyeduralkodó vallási központjává.

3 A rendelkezésünkre álló forrásanyagból ennek pontos meghatározása lehetetlen feladat, de az mindenképpen biztos, hogy ez a folyamat a reformáció tárhódításának idején zajlott le. Kun Miklós véleménye szerint a város lakossága 1545 körül tért át a református hitre, a diósgyőri koronauradalom zálogos földesura, enyingi Török Ferenc védnöksége alatt Hevessy prédikátor kezdte a kálvinizmus hirdetését.

4 Nemes József viszont azt állítja, hogy csak 1642—1666 között győzött a reformáció és ekkor lett az avasi templom a reformátusoké, mert Borsod vármegye jegyzőkönyvében talált bejegyzés arra utal, hogy 1642-ben még a katolikusoké volt.

5 Vereby Soma nézete feloldotta a két merőben ellentétes feltevés közti különbséget. Azt írja, hogy 1554-ben csak a lakosság egy része lett református, míg másik része 1654-ben Bük János vezetésével.

6 Csupán arra nem adott választ, hogy mért csak 1666-ban lett az avasi templom véglegesen a reformátusoké. A későbbi kutatások sem adtak választ Nemes né-