A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)
JOÓ Tibor: A szikszói református templom
A SZIKSZÓI REFORMÁTUS TEMPLOM 85 nyílások, sajnos a mérművek hiányzanak. Legkvalitásosabb a fényképen bemutatott déli kapuzat gazdagon tagolt keretezéssel. Figyelemreméltó a nagyméretű nyugati kapuzat a toronyaljon. A templomkertet kőfalazatú, XVI. századi lőréses körítőfal veszi körül. A déli oldalról fényképezett templomot a 3. képen mutatom be. A 4. képen látható alaprajz néhány érdekességet mutat. A hajó és a szentély főtengelye néhány fokos szöget zár be egymással. A szentély északi fala nem merőleges a diadalív falára, erőteljesebben délkeleti irányban épült; a déli falnál a merőlegestől jóval enyhébb. Feltételezhető, hogy a korábbi — keskenyebb — szentélyt a XIV— XV. században lebontották, s azután helyette megépítették a ma is fennálló, ugyancsak keletéit, de tágasabb szentélyt a korábbitól eltérő főtengellyel, „összetartó" oldalfalakkal. A korábbi szentély eredeti alakjára, méreteire, s az egyéb átépítések jellegére, mértékeire csak régészeti feltárás, belső ásatás és falkutatás szolgáltathatna megfelelően értékelhető adatokat, azonban a közeljövőben sajnos nem várható nagyobb mértékű restaurálási munka és azt szükségszerűen megelőző feltárás. Az épület mai állapotában is sokat elárul történetéből, s a látvány jobb megértetését, az összefüggések jobb megvilágítását kívántam szolgálni az ismer tetett történeti és építéstörténeti adatokkal. Bízom abban is, hogy ez a terjedelmében is korlátozott lehetőségekkel rendelkező kis ismertetése többek figyelmét felkelti e kiemelkedő jelentőségű műemlékünk iránt, s a figyelemfelkeltést követő fokozott érdeklődés egyik elősegítője lesz a mielőbb célszerű, komplex-módszerű kutatásnak is. Igen érdekes lenne a Hoporthiak életének, tevékenységének kutatása is, hiszen XIV. századi építőmestereinkről nagyon keveset tudunk. Részletesebb művészettörténeti értékelést érdemelnének az épület kvalitásos részletei, iparművészeti tárgyai is. Az egyre szélesedő honismereti mozgalom és helytörténeti kutatótevékenység, s a múzeumi funkcionálás céljai is egyeztethetőek ez esetben : egyet lehet érteni azzal az 1959-ben leírt javaslattal, hogy a torony melletti tereket múzeumi célokra kellene helyreállítani. JEGYZETEK 1. Országos Műemléki Felügyelőség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc m. város Műemlékjegyzéke. Bp. 1964. 2. Kozák Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai. HOM. Évk. V. 1963. 223—257. 3. Valter Ilona: Egyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben. HOM. Évk. VII. 1969. 115—141. 4. OMF. i. m. 33. 5. Papp Antal: Magyarország, útikönyv. Bp., 1968. 307. 6. Ádám István—Sváb Antal—Szabó Gyula—Szabó Sándor: Hernád menti táj — Hernád menti emberek. (Encs, 1970 ; ) 220. 7. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. X. I. Bp., 1966. 147. 8. Györffy i. rri. 148. 9. Györffy i. m. 148. 10. Györffy i. m. 54. 11. Nagy Imre: Anjou-kori Okmánytár. IV. Bp., 1884. 105. 12. AOT. IV. 170. 13. AOT. V. 269. *
