A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)
JOÓ Tibor: A szikszói református templom
80 JOÓ TIBOR rongálódván, s Tornyunknak is külső vakolása lekopván, azokat Ekklésiánk reparáltatni hozzá fogott. ... hozzáfogott tehát Ekklésiánk elfolyó 1823-dik Esztendőben Tavaszkor, elsőbben is a Templom romladozott kő lábainak meg újjításához, azokat körös körül két esztendő el forgása alatt faragott kövekkel bé borítván meg tsináltatta." 68 1828-ban a szentélyből a sekrestyébe vezető ajtó elfalazására került sor. „Anno 1828. Bejelentődött az is, hogy a' Consistoriális Ház annyira nedves, és penészt fogó volna, hogy attól lehet tartani, hogy minden benne levő eszközök ottan el rothadnak, annál fogva, minél előbb kellene valami módon rajta segíteni, — a'Consistorium azt ítélte jónak, hogy vágódna rajta kívülről, és a Templomtul nyíló régi ajtó bé rakódna, melyen mindnyájan meg is nyugodvák, annak minél előbb leendő ki vágattatása köz akarattal meg határoztatott." 69 A kassai százéves egyházmegye történeti névtára és emlékkönyve azt írja, 70 hogy a toronynál „az északi és déli oldalon levő részek eredetileg mellékoltárok helyéül szolgáltak. 1849-ben ezen részek a templom jelenlegi bensejétől elkülöníttettek és kőfallal berakattak. Most mennyezet nélkül állnak és lomtár gyanánt szerepelnek." 1852. május 18-án újabb nagy tűzvész sújtotta Szikszót. 71 472 ház pusztult el; leégett a katolikus és a református templom is. A tűzvész méretei miatt lehetetlen volt az oltás; egyedül a református egyháznak 70—80 000 Ft-os kára'esett; még a harangok is megolvadtak. 72 Az egyháztanács a templom és a torony helyreállításának biztosított elsőbbséget. Vécsey György főgondnoknak az 1852-es tűzvészt követő újjáépítésre vonatkozó — 1853. január 29-i — feljegyzése 73 arról tudósít, hogy „néhány hónapok alatt a' Templom — páratlan mesterművel készült fedelezet alá jutott — cseréppel befedetvén. A' Torony alkalmasan befedetett, abban lépcsők és harang lábak elkészíttettek, s két újonnan öntetett harangok a' Toronyba szerencsésen novemberben felhúzattak. Szóval a' Karátsonyi Sz. ünnepekre már a Nép a' Templomban zavartalanul begyűlhetett." A munkákat Csorba Lajos miskolci kőműves mester és Szabó Márton rimaszombati építőmester végezte. 74 1854-től készült az új mennyezet, ekkor készítettek gipszkazettákat, gipszrózsákat. A templom nagyharangját — Piskóti György költségére — 1857. május 28-án öntötte újjá Egerben Korentsh Márk. Felirata: „Összegyűjtöm a népet, hogy az Úr Isten nagy nevét dicsérje." 75 1857-ben készítette a templomszékeket, szószéket és karzatot Éles Lajos miskolci asztalos 2940 pengő forintért. 76 Az úrasztalát körülölelő szép kivitelű vasrácsozatot ajándékként csinálta Gönczi István — szikszói születésű — miskolci lakatos mester. A templom orgonája 1867-ből származik, a pécsi Angster cég készítette, neogótikus fafaragásokkal van ellátva. Toronyjavítás volt még 1873-ban; a tetőzetre a legjobb pályázatot Schmidt miskolci építész adta. A XX. század során cserepezésen, vakoláson kívül semmilyen jelentősebb helyreállítási munka végzésére nem került sor. A templomot XV— XVI. századbeli lőréses erődfal köríti. A bástyás erődfallal körülvett templom rajzos ábrázolása 1776-ból ismeretes. Az erődfal keleti szakaszán — 12 méteres hosszúságban — dőlésveszély mutatkozott 1953-ban; a veszélyeztetettséggel és helyreállítással kapcsolatban a Herman
