A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

JOÓ Tibor: A szikszói református templom

74 JOÓ TIBOR központjává vált. A régmúlt századokban jelentős volt szőlőtermesztése, bortermelése is. Az elmúlt századokban a történelmi Abaúj megye második legnanagyobb települése volt. Egy 1280-ban kelt királyi oklevél Zekzo alakban közli a helység nevét.

6 A XIV. század elejétől már igen gyakran szerepel ismert okleveles anyagunkban. 1307-ben Zykzow; 1308-ban Zekzovv — az Aba nembéli Szikszaiak birtoka. 1312—14-ben Zikzou, 1317-ben, 1319-ben Zekzou, 1318-ban Scekzou, 1332— 35-ben: Sicso, Syxo, Syhxo, Hyco, Zekzovv, Syxo stb. alakokban fordul elő.

7 1307-ben Károly Róbert király, 1312—14 táján Aba nembéli Marhard fia Mihály — újvári ispán — ad itt ki oklevelet. 1318-ban Szikszai Marhard fia Pál tiltakozik Semse elidegenítése ellen.

8 A XIV. század harmincas éveiben — Abaúj megyében — a legnagyobb pápai tizedet fizető plébániák közé tartozott Szikszó (átlagosan 49 garassal). Pápai tizedet 2—3 papja fizet, ami két templom fennállására mutat. Papjai 1332-ben 36 + 24; 1333-ban 24+12+12 garas, 1334.

1.: 24 garas; 1335.

1.: 24 garas összeget fizetnek.

9 Abaúj megyében ekkor az egy plébániára eső átlag — Kassa nélkül számítva — 13,5 garas volt, míg Kassával együtt 18 garast tett ki.

10 Szikszón tehát már a XIV. század első felében is valószínűleg két templom volt. Azt, hogy ezek közül melyiknek a felhasználásával (átépítésével, lebontása után, vagy részbeni felhasználásával) alakították ki a gótikus stílusú nagytemplomot, nem tudjuk. A XIV. század további évtizedeiből ismert, szikszói vonatkozású oklevelekre az alábbiak szerint utalunk: az 1341. november 8-án kelt oklevél

11 Zykzow-ró\ ír; 1342. november 13-án Szikszai Marhard unokájának birtokvitájában „.. .Marhardi'de Zekzow..." kifejezés szerepel,

12 1351. március 2-án pedig — Szikszai János excommunikációjáról írva az „in villa Zykzou" kifejezést használták.

13 1351 augusztus 27-én a ,,de Zykzo" utalást tüntették fel.

14 Szikszói Imre fia Péter 1342-ben borsodi alispán.

15 Igen érdekes oklevél található 1387. április 17-ről,

16 melyben Zekzoui Péter fia Miklós mester megengedi familiárisainak, Hoporth-i Mihály fiainak: Péternek és Jánosnak szolgálataik jutalmául, továbbá „propter reformationem et remeliorationem fori eddificationemque et constructionem ecclesie trinitatis nostre Zekzou", hogy „in fluvio Hornadwyze intra metis ipsorum et nostris" hidat építsenek. E szerint a két familiáris „a piac megújításáért és megjobbításáért és Zekzoui Szentháromság templomunk építéséért és létesítéséért" kapta a hídépítési engedélyt. Détshy Mihály felhívta a figyelmemet arra, hogy az oklevéltárban közzétett szöveg hibás, nem a szikszói Szentháromság templomról, hanem Szikszó városunk templomáról van szó. (A „trinitatis" szó helyett „civitatis" szó a helyes. Lásd: az oklevél szövegét a 16/a jegyzetben latinul és magyarul is.) Igen jelentős XIV. századi építéstörténeti adat ez, hiszen egyrészt 1387-et megelőző templomépítésre, létesítésre (átépítésre) utal, másrészt a Hernádnémetiben birtokos Hoporth-i család fiait nevezi meg a piacot újjáalakító, megjobbító, illetve a városi templomot építő, készítő mesterekként. Nagy Lajos királyunk leánya — Mária királynő — 1391. december 24-én

17 egyéb kiváltságok között azt is megengedi a szikszóiaknak, hogy a Diósgyőr melletti Feketeerdőből a várnagy engedélyével az építkezésekhez fát hordathassanak. Ez ellen a miskolciak