A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 15. (1976)

DÖMÖTÖR Sándor: Geszten Józsi Borsodban I.

318 DÖMÖTÖR SÁNDOR részében ezt tárjuk fel, mert a szenvedélyek harcának történelmi ismerete segít hozzá az osztályérdek felismeréséhez, elemzéséhez: a jövendő céljainak pontos és árnyalt meghatározásához. JEGYZETEK 1. Erről tanúskodnak a Domokos Sámuel által hét nép népköltészeti gyűjteményeiből összeválogatott balladaszerű dalok: Betyárok tüzénél. Bp., 1959. A Geszten Józsiról idézett dal: 52. p. Életéről: 337—338. p. 2. Dömötör Sándor: Tóth László emlékezete. Honismeret-Helytörténet c. kiadvány (szerk. Ortutay Gyula). Bp., 1971. 2. füzet 127—128. 3. Borovszky Samu (szerk.): Szabolcs vármegye. Bp., 1900. 232—233. 4. Békés István: Magyar ponyva pitaval. Bp., 1966. 32. 5. Balogh István: A leghíresebb tiszántúli betyár. Alföld, VII. 1956. 5:166—171. 6. Ezúton s köszönetet mondunk neki, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei Levéltárból (a következőkben: SzSzmLt) a debreceni cs. kir. főtörvényszékhez felterjesztett iratcsomó (Geszten József periratai 1856:57. sz.) budapesti tanulmányozását lehetővé tette. Ebben a kötegben voltak a Kállay György főszolgabíró által 1846. június 15-én a nagykállói fenyítő törvényszéken felolvasott és Geszten József által magáénak mondott vallomások, jegyzőkönyvek másolatai is. A továbbiakban mindig ebből az ügyiratból idézünk, amikor az idézet helyét nem jelöljük. 7. A pajkos szó etimológiájáról és nyíri használatáról 1. Dömötör Sándor, A nyíri pajkosok. Szabolcs-Szatmári Szemle, IV. 1969. 2:47—54. 8. Béres András: Tiszántúli híres betyárok. Gyula, 1961. Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, 26. 9. Szűcs Sándor: Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek. Bp., 1969. 10. Dömötör Sándor: A betyárromantika. Bp. 1930. Mivel a tanulmány az Ethnographia c. magyar néprajzi folyóiratban jelent meg első ízben, a szakirodalom különnyomatát nem tartja számon. Vö. A magyarság néprajza, III. 131—132., Dános Erzsébet: A magyar népballada. Bp., 1938. 157. 11. Emlékezetből kottáját is közli. L. alább, a 12. jegyzetnél. 12. Kállay András: Régi dolgok, újabb idők. Nyíregyháza, 1907. 5—6. 13. Szabó Ferenc: A dél-alföldi betyárvilág. Gyula 1964. 5—8. (Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 53—54.) 14. Pölöskei Ferenc—Szakács Kálmán: Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848—1898. Bp., 1962. I. 24—29. 15. Varga Antal: A hajdúnánási betyárlegények és betyárleányok. Szülőföldünk, a Hazafias Népfront Debrecen városi bizottsága Honismereti Híradója 1973. évf. 4. sz. 51—53. A kalászszedegetésről, mint társadalmi jelenségről 1. Néprajzi Közlemények, VI. 1961. 1:57—67. 16. Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. Békéscsaba, 1971. II. 291. 17. Györffy István: Magyar falu, magyar ház. Bp., 1943. 226—227. = A Falu III (1922), 221— 222. (A csárda.) 18. Implom i. m. II. 296. 19. Implom i. m. II. 292. 20. Implom i. m. II. 295. 21. Országgyűlési utasítás a katonai újoncok állításának könnyítésére, mely felolvastatott Abaúj megye 1840. szeptember 24-én Kassán tartott közgyűlésében. Kinyomtatott példánya: OL.P 1309. sz. Csorna cs.lt

. I. 9. (Nyomtatványok közt.) Az utasítás az 1802., 1807., 1808. és 1830. évi orszgy. határozatok alapján kialakult közigazgatási gyakorlat alapján készült. 22. Kármán József: Válogatott művei. Bp., 1955. 22., 80. 23. Némedi Lajos: „A nemzet csinosodása." A haladás és a nemzetiség kérdései a felvilágosodás korának magyar irodalmában. Egri pedagógiai főiskola Évkönyve, IV. 1958. 224—225. 24. Balogh István: i. m. 167. Vö. Csanádi Imre és Vargyas Lajos: Röpülj páva, röpülj! Magyar népballadák és balladás dalok. Bp., 1954. 51. 25. Kálmány Lajos: Történeti énekek és katonadalok. Bp., 1952. 156. Vö. Réső Ensel Sándor: Borsod megye börtönei a provisoriumban. Szabolcs megyei Közlöny, 1878. febr. 6. és 17. 26. Balogh István: Az alföldi tanyásgazdálkodás az 1830—1840-es években. Agrártörténeti Szemle, 1962. 623.